Téged sem verhetnek meg, te sem verheted meg a gyereked!

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Alighanem az év legszégyenletesebb eredményére jutottak a minap celebek - és a közönség a tévében: a többség szerint indokolt esetben meg lehet ütni a gyereket. Nem. A gyerekverést ugyanúgy tiltja a törvény, ahogy a te megverésedet is, kedves olvasó. De ha ez nem lenne elég, pszichiáter szakértőnk az is elmondja, hogy hogyan okoz visszafordíthatatlan károkat a gyerekverés. Nem adjuk fel, addig beszélünk róla, amíg mindenki meg nem érti, hogy Nem Verünk Gyereket!

Pár nappal ezelőtt elhangzott a televízióban – nem is írom le melyikben, és milyen műsorban, akkora szégyen – hogy indokolt esetben a szülő simán elverheti a gyerekét, és a nézők majdnem hatvan százaléka egyet is értett ezzel. Csak az a lényeg, hogy ne az arcát üssük, hogy ne látszódjon. Úristen!

Nem. Valójában egyáltalán nem verheti el a szülő a gyerekét. Nem pofozhatja fel, nem fenekelheti el, nem csaphatja meg, nem taslizhatja le, nem zúzhat le neki egyet, és nem rúghatja le a veséjét. Nem, nem, és ezerszer is nem!

Fotó: Shutterstock

Kezdjük ott, hogy Magyarországon törvény tiltja a gyerekek bármiféle testi vagy lelki bántalmazását. Elmondom, mióta: 1997 óta. Húsz megveszekedett éve védi a törvény a gyerekeket attól, hogy bárki, akár a saját szülője, lekeverhessen nekik csak egy pofont is, és most megkímélem magam attól, hogy durvább példát írjak, pedig van belőle bőven. Ennek ellenére húsz megveszekedett éve nem képes lecsorogni a köztudatba, hogy gyereket verni tilos! Kicsit verni is tilos, meg nagyon verni is. Ez ilyen egyszerű.

Ugyanúgy, kedves olvasó, ahogy tetterős felnőtt létedre téged is véd a törvény attól, hogy testileg bántalmazzanak. Akkor is, ha a másik kötött beléd, mert éppen rossz napja volt, és akkor is, ha te viselkedtél éppen tenyérbemászó, kekeckedő kis pöcsként. Meg akkor is, ha azt mondja, hogy a te érdekedben tette, különben a vesztedbe rohantál volna. Mindegy, hogy miért ütnek meg, nincs hozzá joguk. Ahogy gyereket megütni sincs joga senkinek, a szülőjének sem. És ez most nem liberális széplelkűsködés, hanem a jelenleg hatályos törvény maga. 

Nem ütjük meg a másikat, akár felnőtt, akár gyerek. Ennyi. 

Egy védtelen, kicsi gyerek megütni egyébként különösen alávaló csicska viselkedés. Nemcsak azért, mert ezzel belátja a gyerekverő, hogy nincs más nevelési eszköze, hanem mert szegény gyerek nem is tud védekezni, ráadásul pont az bántja, akinek az a dolga, hogy megvédje őt.

Engem is megpofoztak néha, mégis itt vagyok

 „Mondjuk egy pofontól valószínűleg tényleg nem lesz baja a gyereknek, úgy értem, ha egész életében kap egyet. Ha amúgy van egy biztonságos, szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat, akkor _egy_ félresiklást tud kezelni a rendszer. Inkább az a baj, hogy a legritkább esetben van szó a gyerek életében egy pofonról” – mondta el dr. Polgár Patricia pszichiáter, pszichoterapeuta a Dívány kérdésére.

„Egyrészt pofozni, érezni az erőfölényemet lehet jó érzés, másrészt lehet, hogy aktuálisan hatásosnak tűnik (tényleg csöndben marad végre), harmadrészt, ha azért pofoznak a szülők, mert nincs más eszközük, akkor a jövő héten sem lesz."

Idézőjel ikon

A heti egy pofon meg már baj.

Okozhat a verés maradandó sérülést a gyerek lelkében?

„Még ha csak a lelkében okozna! A kutatások szerint a rendszeres verés változásokat okoz a génjeinkben, konkrétan a stresszválasszal kapcsolatos gének kapcsolódnak ki-be, ezt epigenetikai hatásnak hívják. Ennek következtében a vert gyerekek ugyanakkora stresszre lényegesen nagyobb stresszválasszal reagálnak, vagyis jobban felmegy a pulzusuk, a vérnyomásuk, stb. Ezért felnőve nagyobb eséllyel betegszenek meg stresszel kapcsolatos betegségekben: ide tartozik a depresszió, a szorongás, az addikciók, de a cukorbetegség, egyes tumorfajták, szív-érrendszeri betegségek is. Szóval az előző kérdésre visszatérve, azért ne pofozza a gyereket, mert persze, a pofozott gyerekből is ember lesz, de a nem pofozottból valószínűleg egészségesebb és boldogabb ember lesz.

Testileg, lelkileg is megbetegít

Természetesen vannak fokozatok, az agyba-főbe verés meg az alkalmankénti elfenekelés nem ugyanaz, de az utóbbi sem jó. A kutatásokban "spanking" néven emlegetik ezt, amikor nevelési eszközként használjuk a fizikai fenyítést, és nem súlyos sérülésekre kell gondolni. Azok a gyerekek, akiket rendszeresen elfenekelnek, később nagyobb eséllyel szenvednek pl. externalizáló viselkedészavartól.

Fotó: Shutterstock

Az externalizáló viselkedészavar azt jelenti, hogy a gyerek hangos, agresszív, szófogadatlan. Az externalizáló gyerekeket nem meglepő módon gyakrabban megverik a szüleik, de a verés hatására a viselkedészavar súlyosbodik. Szóval lehet, hogy adott pillanatban úgy tűnik, mintha "használna" a verés, de igazából hosszú távon pont hogy rosszabb lesz tőle a gyerek. Nem éri meg, nem hatékony.

Nehéz persze megmondani, hogy mi az az ütési erő és gyakoriság, ami már kiheverhetetlen, maradandó sérülést okoz, főleg azért is, mert a gyerekek érzékenysége is eltérő ebben a tekintetben. Az a gyerek, aki fenyegetettségben él, aki rendszeresen azt éli meg, hogy nála erősebbeknek kiszolgáltatott, az felnőve nehezen tud boldogulni a kapcsolataiban, nehezebben tud konfliktusokat felvállalni, megoldani, könnyebben lesz maga is áldozat vagy bántalmazó. A súlyosabb abúzusnak, a bántalmazásnak súlyos hatásai vannak, de a nevelési célzatú, fizikai fegyelmezésnek, elfenekelésnek is megvannak a kimutatható káros hatásai.

Miért ragaszkodnak a szülők ehhez a "nevelési eszközhöz"? Vagyis inkább úgy kérdezem, hogy miért érzik azt, hogy nekik "joguk van" megütni a gyereküket, akkor is, ha tudják, hogy nincs joguk?

Szerintem inkább az van, hogy nincs más eszközük, ezt a nevelési módszert ismerik, és nem ismernek másikat. Még ha elméletben szívesen nevelném verés nélkül a gyereket, de az kirohan kismotorostul a hatsávos útra, én kiakadok, nem is tudok egészen higgadtan gondolkodni, de iszonyatosan fontosnak érzem, hogy megtanítsam arra, hogy ez tilos, és anyám ilyenkor jól elfenekelt, nyilván akkor automatikusan ez következik. Nincs más eszköz a szülők tarsolyában, nem tanulták meg, hogyan neveljenek máshogy, ezt ismerik.

Fotó: Shutterstock

A bántalmazott gyerekek lényegesen nagyobb eséllyel lesznek felnőve áldozatok vagy bántalmazók, mert nem tanulták meg, hogyan lehet erőszakmentesen kommunikálni, milyen egy viszonylag demokratikus család, milyen egy egyenrangú, békés kapcsolat. Honnan tudnák szegények? Így aztán generációkon át passzoljuk tovább a hülyeséget, és halunk meg szív-érrendszeri betegségekben ötvenévesen.

Fotó: Shutterstock

Hogy van az, hogy ha az iskolában a tanár kezet emel a gyerekre, akkor anyu-apu tüzet okádva fog berohanni az iskolába, és leveri még a táblát is a falról, a tanár fejével együtt, de ugyanez az apu-anyu teljesen okénak tartja, hogy a saját gyerekének lekeverjen egyet?

Az a bántalmazók tipikus dinamikája, hogy a gyerek / feleség a tulajdonuk, nem egyenrangú személy. Ezt nem ők személyesen találták ki, tényleg évszázadokon át így volt: az, hogy a nő megtartja a saját nevét meg szavazhat meg a gyereknek gyerekjogai vannak, ezek hatalmas újdonságok. Ha a gyerek a tulajdonod, akkor viszont logikus, hogy te azt csinálsz vele, amit akarsz, hiszen a tiéd, más meg nem csinálhat vele semmit, mert nem az övé. Érted, a házamat fel is gyújthatom, ha ahhoz van kedvem, de a szomszéd nem festheti át a kerítésemet.

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.