A babahordozás egészséges, praktikus, a babák imádják, és gyakran a szülők is, hiszen nem korlátoz a mozgásban a babakocsi, csak magunkra kötjük a kölyköt, és már mehetünk is túrázni meg békávézni. Szükség van erre egyáltalán? Vagy ez is csak egy újabb felesleges cucc? Hát nem az!
De hogyan válasszunk babahordozót, mit jelent a sokféle kendőtípus, melyiket fogom tudni megkötni, mi az a mei tai, elég-e egy darab, és mennyibe kerül mindez? Segítünk.
A három alapszabály:
1. Piciknek ölelősebb, nagyoknak lazább
A babahordozók két fő típusa a hordozókendők és a csatos/megkötős hordozók. Az, hogy melyiket használjuk, függ a baba életkorától is: bár sok csatos hordozót hirdetnek újszülöttkortól alkalmasnak, az újszülöttek ezekben még gyakran nem fekszenek elég stabilan, ezért utálják és sírnak. Általában az „ölelősebb” holmik alkalmasabbak újszülötteknek, amik több oldalról tartják a babát szorosan rajtunk, míg a lazábbak, merevebbek jobbak a 4-5-hónaposnál nagyobb, vagy már ülni tudó babáknak.
2. A baba nézzen felénk!
A hordozás alapszabálya, hogy a baba sose nézzen kifelé, vagyis mindig anya/apa teste felé nézzen a baba pocakja, akár elöl van, akár hátul. A kifelé néző babának ugyanis természetellenes görbületet vesz fel a gerince, és ha ezt sokat csinálja, akkor komoly gerincdeformitásokat is okozhat a helytelen hordozás – itt egy igen egyszerű, de szemléletes ábra a problémáról. A baba kiválóan tud nézelődni úgy is, ha a feje felénk van.
3. Széles legyen az alátámasztás
A másik nagyon fontos szempont a helyes lábtartás: bármibe is tesszük a babát, az olyan cucc legyen, amiben a lába felhúzva, terpeszben, térdben behajlítva van, nem pedig csípőből lefelé, egyenesen lóg. Az utóbbi ugyanis káros a csípőízületre, a behajlított testhelyzet meg kifejezetten hasznos neki.
Azok a hordozók, amiknél csak egy keskeny szövetcsík támaszt alá a baba két lába között, erre alkalmatlanok. Az ilyen fajta hordozóban csak nagyon pici időt tölthet a baba, vagy inkább semennyit. Az ideális hordozó térdhajlattól térdhajlatig tartja a babánkat, mintha ülne (igazából felültetni még nem szabad az újszülöttet, de így, hogy a gerincét nem ő maga tartja, hanem a kendő és mi, így nem terheli a gerincét az ülés). Ezen a képen jól látszik a különbség a két testhelyzet és hordozótípus között.
Ha ezt a három szabályt betartjuk, akkor nagy baj már nem lehet. Persze, a választék még így is hatalmas – mutatjuk, miféle hordozók léteznek, és melyik mire jó!
Rugalmas kendő
A rugalmas kendőm mindkét babám bármikor bevethető nyugtatója volt, örökké hálás leszek annak a barátnőmnek, aki kölcsönadta az övét, és még meg is tanította, hogyan kell megkötni. Én ebben nem vagyok egy őstehetség, egyféle kötésmódot tanultam meg, ezt itt a videón, de azt álmomban is meg tudom már csinálni nagyjából öt másodperc alatt. Elsőre bonyolultnak tűnik, de ha megcsináljuk terhesen ötször egymás után, akkor máris menni fog, megígérem.
A rugalmas kendő pici babáknak való, elvileg 7 kg-ig lehet használni. Én mindkét gyereknél előbb, 4-5 hónapos korban váltottam és cseréltem le a kendőt kötős, majd csatos hordozóra, addig azonban naponta többször utaztak a kendőben, kimosni is alig volt időm. További előnye volt, hogy a gyereket nem kellett felöltöztetni, kendőben mehetett a kabát alá, a terheskabátom alá pont befért.
Magyarországon két nagy márka, a magyar Liliputi és a francia Je Porte Mon Bebe forgalmaz rugalmas kendőt. Én az utóbbit használtam, számomra stabilabbnak tűnt az anyaga. Áruk 9000 és 15.000 Ft között mozog, színtől, mintától függően.
Szövött kendő
A nálam bátrabban hajtogató-kötöző anyáknak nagy segítség lehet a szövött kendő, amit nagyon sokféleképpen lehet megkötni, elől, hátul és csípőn hordozásra is alkalmas, a rugalmasnál nagyobb súlyt elbír – óvodáskorig használható. A kötéstípusok megtanulása ugyanakkor időt igényel.
A szövött kendők típusairól, terhelhetőségéről és a forgalomban lévő márkákról itt találtunk egy kiváló táblázatot. A szövött kendők ára 20 és 30 ezer Ft között mozog.
Mei tai és hibridek
A mei tai egy téglalap alakú anyag, négy csücskén pántokkal. Kettőt a derekunkon kötünk meg, a másik kettőt meg a baba felett. A megkötése lényegesen egyszerűbb még a legegyszerűbb kendőkötésnél is, ugyanakkor nem tartja minden oldalról a babát, ezért a szakemberek csak nagyjából 4 hónapos kortól ajánlják. Mei tai-ban elöl és háton lehet hordozni, egy megfelelően stabil anyagból készült mei tai óvodáskorig megállja a helyét.
Hazánkban a legismertebb mei tai-ok a Bora, a HopTye, a Liliputi, a Gremese, és a Nandu cég termékei. Ezek között vannak ún. kendős mei tai-ok, amelyek a kendő és a mei tai közötti hibrideknek felelnek meg. Nagyságrendileg 25 ezer Ft-ba kerülnek.
Szintén hibrid, de a csatos hordozókra hasonlít inkább a német Bondolino, amely anya derekán egy vastag tépőzárral záródik, így csak a felső pántokat kell megkötni. Többféle vastagságban létezik, nagyon stabil, ára 30-35 ezer Ft. Nekem ilyen van, imádom.
Szövött kendőből varrathatunk is magunknak mei tai-t például itt, de otthon az asztalterítőből inkább ne eszkábáljunk egyet, mert a babát tartó anyag minősége kulcsfontosságú az eszköz szempontjából.
Csatos hordozók
A csatos hordozók a legkevésbé „ölelősek”, ezért újszülötteknek nem valók, de 4-6 hónapos kortól már a hordozós kor végéig használhatók. Általában stabil, vastag anyagból készülnek, elöl és hátul is lehet bennük hordozni és leginkább egy hátizsákra hasonlítanak. Semmit nem kell rajuk kötözgetni, csak beállítjuk a vállpántot a méretünkre és utána már csak beletesszük a gyereket meg kivesszük. A mei tai-okkal és az összes kendővel szemben határozott előnyük, hogy felvétel közben semmi nem lóg le a földre: a kendőm, meg a Bondolino-m pántjai ugyanis sokat tekeregtek a porban.
Hazánkban az emeibaby, a Magyarinda, a Gremese, a Manduca és a Liliputi a legnépszerűbbek, rengetegféle szín és minta közül választhatunk – itt érdemes arra is gondolni, hátha apa is szívesen hordoz, meg hátha a második gyerek ellenkező nemű lesz, szóval ne legyen túl csajos/fiús a holmi. Áruk újonnan 35-40 ezer forint körül mozog, de mivel ezek több gyereket is kibírnak, ilyet bátran vehetünk használtan.
Jó, de akkor mit vegyek???
Ha mindezt végigolvasva csak összezavarodtunk, és nem érezzük, hogy okosabbak lennénk, akkor megmondom a rövid választ is: egy rugalmas kendőt, ezt nem baj, ha újonnan vesszük, mert rengeteg mosás után elveszti rugalmasságát; meg egy csatos hordozót, ezt vehetjük használtan is.
Persze, a legjobb, ha elmegyünk egy hordozós boltba és végigtapogatjuk és felpróbáljuk az összeset. Vannak boltok, ahol kölcsönözni is lehet, én annak idején úgy választottam a Bondolinomat, hogy először két hétre kölcsönöztem egyet pár száz forintért innen, és amikor láttam, hogy naponta kétszer ezzel sétálunk, akkor vettem egy sajátot.
Sok kerületben és néhány vidéki városban is vannak hordozós klubok is, ahol gyakorlott anyukáktól tanulhatjuk meg a kendőkötést, és itt is lehet egymástól kipróbálásra kölcsönkérni dolgokat – csak keressünk rá a „hordozós klub” + lakóhelyünk kifejezésre, és kiderül, mi a helyzet nálunk. Egészen biztos, hogy várandósan is szívesen látnak.
És hogy kerül a gyerek a hátamra???
A háti hordozás egy picit bonyolultabb az elöl hordozásnál, ugyanakkor lényegesen egészségesebb anya derekának. Kendőben nehezebb magunkra kötni a gyereket, ezt jobb, ha szakembertől vagy legalábbis hozzáértőtől tanuljuk meg, például itt rendszeresen szerveznek tanfolyamokat, de ha van a kerületünkben hordozósklub, ott is biztosan megtanítják.
Mei tai-ban vagy csatos hordozóban kétféle módja létezik a háti hordozásnak: mondjuk a kanapén ülve a vállunk felett betesszük a bébit az előzőleg félig ránk kötött hordozóeszközbe; vagy előre kötjük a mei tai-t vagy csatost, beletesszük a gyereket, és a hátunkra forgatjuk körben a derekunkon. Én ez utóbbinak vagyok a híve, egyetlen hátránya, hogy mindig megtekeredik a derekamon a ruhám is - egyszer mutatta meg egy profi és onnantól magam is meg tudom csinálni.
Ha pedig nem csak a praktikum, hanem az imidzs is érdekel, azaz valódi, hardcore hordozós arc akarsz lenni, akkor ezeket a szabályokat kövesd!
