A választható oltásoknál viszonylag egyszerű a helyzet, mert legtöbbször nincsenek meghatározott életkorhoz kötve, vagyis egy kullancsenkefalitisz, vagy bárányhimlő elleni oltást akkor adat be a szülő, amikor úgy érzi, hogy éppen megfelelőek hozzá a körülmények. A kötelező védőoltások beadatását azonban szerencsére már körüllengi valamiféle szülői kötelességérzet, ami viszont gyakran párosul bizonytalansággal, ha a gyereknek éppen valami baja van.
Dr. Szakács Krisztina gyermekorvos készített egy alapos összefoglalót arról, hogy mik azok az esetek, amikor nyugodtan beoltathatjuk a gyereket, és mikor nem.
Érdemes átböngészni, nehogy úgy járjunk, mint a barátnőm, aki addig halogatta a varicella beadását szénanátha miatt, amíg egy nap ott állt két bárányhimlős gyerekkel.
Amikor nyugodtan oltathatunk
Egyáltalán nem indokolt a védőoltások beadását elhalasztani azért, mert a gyerek náthás, folyik az orra, és köhécsel. Ebből a szempontból az is teljesen mindegy, hogy a tüneteket megfázás, vagy allergia okozza-e. És ha már itt tartunk, allergiás, asztmás gyereknél is fölösleges elhalasztani a soron következő védőoltás beadását.
Nyugodtan be lehet oltatni a gyereket akkor is, ha éppen antibiotikum kúrán van, és egyáltalán nem kizáró ok az sem, ha volt már lázgörcse. Sőt, az epilepszia sem az.
A védőoltást akkor sem kell elhalasztani, ha a gyerek helyi szteroid kezelést kap (vagyis nem szájon át), vagy egyéb, helyi bőrbetegsége van.
A koraszülött gyerekeket a kronológiai életkoruk szerint kell oltani. Koraszülöttség, újszülöttkori sárgaság, vagy kis súly miatt, illetve később alultápláltság miatt szintén indokolatlan elhalasztani a védőoltások beadását.
Amikor tényleg nem szabad oltatni
Habár nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a lázas betegeknél nagyobb eséllyel alakul ki az oltás körül szövődmény, nemzetközileg elfogadott konszenzus, hogy inkább nem terhelik a szervezetet egy lehetséges oltási reakcióval. Lázas betegnél az oltást valóban indokolt elhalasztani, és csak a gyógyulás után beadatni.
Semmiképpen sem szabad az oltást elvégezni akkor, ha az adott oltóanyagra korábban súlyos allergiás reakció történt a betegnél. Ez egyértelmű kizáró ok.
Várandós nőket sem szokás élő kórokozó tartalmú oltóanyaggal oltani, habár nincs rá bizonyíték, hogy kárt okozna a magzatban, de hát jobb nem kockáztatni. Ugyanakkor, ha baj van, mérlegelni kell. Ha fennáll például a tetanuszfertőzés, vagy a veszettség veszélye, akkor akár az első trimeszterben is beadható az oltás.
A végső szót persze mindenképpen a gyerekorvos fogja kimondani, aki az oltást beadja.
Az eredeti jegyzetet itt olvashatják el, és ha kérdéseik vannak, azokat fel is tehetik alatta dr. Szakács Krisztinának, akit többek között azért szeretünk, mert komolyan veszi a korszerű ismeretterjesztést, és válaszol is a feltett kérdésekre, fenntartásokra.
