A középiskolások nagyon pontosan választják szét a valóban fontos dolgokat a nem boldogítótól. Kutatás.
Tízmillió szorongó országa vagyunk, és ez a szorongás a legfrissebb adatok szerint már fiatalkorban elkezdődik. És hogy mitől tartanak a középiskolások? Elsősorban családjuk elvesztésétől, de az önbecsülés hiánya is meghökkentően magas százalékban jellemzi a fiatalokat, és minden második lány retteg a szexuális erőszaktól.
Az SOS Gyermekfalvak több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett országszerte arról, milyen félelmeik, vágyaik vannak. Az eredményekből az látszik, hogy a családban élő, és a gyermekvédelmi rendszerben felnövő gyerekek vágyai és félelmei nem különböznek egymástól jelentősen. És az is, hogy ebben a korban még nagyon is a helyén van az értékrend, a válaszoló gyerekek hihetetlen érettséggel választják szét a valóban fontos dolgokat a nem boldogítótól.
Minden második gyerek szorong valami miatt, és nem bízik magában, majdnem minden harmadik középiskolás pedig úgy gondolja, hogy szülei nem elégedettek vele.
„A szorongás az elvált szülők gyerekei és a gyermekvédelmi gondoskodásban élők között valamivel magasabb. A gyerekekkel dolgozó szakemberek egyik legnagyobb kihívása, hogy feloldják a szorongást és visszaadják önbecsülésüket. A legidőigényesebb munka a bizalom kialakítása, ez kell ahhoz, hogy egy gyerek el tudjon kezdeni fejlődni. Ebben nincs különbség állami gondozott és családban élő gyerek között”- mondta Szlankó Viola, az SOS Gyermekfalvak pszichológusa.
Félnek a család elvesztésétől és az erőszaktól
Megkérdezték azt is, mitől félnek leginkább a fiatalok. A családtagok halálától, az árvaságtól és a családtagok megbetegedésétől való félelem állt az első helyen, de az egzisztenciális problémák is erősen jelen vannak már: a negyedik legerősebb félelem, hogy felnőttként nem találnak munkát.
A család nagyon fontos támpont nekik, hiszen nemcsak az elvesztésétől félnek, de minden második-harmadik attól is, hogy felnőttként nem lesz saját családja, illetve szinte ugyanennyien attól, hogy elszakítják testvérétől (35,8 %). A szülők válásától is minden harmadik fiatal tart (29,5 %).
„Az SOS több mint 60 éve felismerte a testvérkapcsolatok jelentőségét, ezért arra törekszünk, hogy ne szakítsuk szét a testvéreket. A gyermekvédelemben felnövekvő gyerekeknél sokszor ugyanis ez az egyetlen, ami megmarad a családból. A kutatásból is látható, hogy ez a normál családokban is létfontosságú” - tette hozzá a pszichológus.
Megdöbbentően magas azoknak a középiskolásoknak az aránya, akik fokozottan félnek a szexuális erőszaktól. A lányok közül minden második, míg a fiúk csaknem ötöde nagyon tart ettől. „A médiában az elmúlt időszakban nagyobb teret kapnak a szexuális abúzusok, a gólyabáltól egészen az uszodai erőszakig, ami még közelebb hozza a lányokhoz a szexuális erőszak veszélyét, úgy érezhetik, szinte a mindennapok részévé vált. Eközben az iskola és a szülők is hadilábon állnak a szexuális felvilágosítással. Teljesen természetes, hogy mostanra ez odáig fajult, hogy a fiatalok félnek, hiszen rengeteg a fenyegető hír, miközben nincsenek önvédelmi eszközeik, információik, és nem tudják, hova forduljanak, ha bántják őket”- mondta Szlankó.
És milyen számukra az ideális család?
Ahol a családtagok boldogok, és szeretnek együtt lenni (81,5 %), mindenki egészséges (76,8 %), sokat beszélgetnek (73,4 %) és elfogadják őket olyannak, amilyenek (72,6 %). Kevésbé tartják fontosnak az egzisztenciális dolgokat, mint pénz (21,3 %), szép lakás (31,3 %).
„A család a legfontosabb számukra és az, hogy odafigyeljenek rájuk. Ha valami, hát ez lehetne a legszebb karácsonyi ajándék számukra. Az SOS-ben élő 400 gyerek mind elveszítette a szüleit, az átlag gyerek félelmei náluk a mindennapi valóság része. Sok munka elérni, hogy nagykorúként kikerülve az életbe egyedül, család nélkül is bízzanak magukban és helytálljanak.
Az alapvető dolgokban azonban nem különböznek a családban élő és az állami gondozott gyerekek: tele vannak szorongásokkal, amit nekünk, felnőtteknek kell oldani” – tette hozzá a szakember.
