Terhesség alatti immunválasz okozhat autizmust

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A dolog kulcsa a vírusokra adott immunreakcióban, azon belül is a T-sejt nevű fehérvérsejtek aktivitásában rejlik.

Az utóbbi időben sokat kutatott témává vált az autizmus, hiszen az autizmus spektrum zavarba tartozó problémák pontos okát ma sem tudjuk. Az biztos, hogy örökletes és környezeti tényezők együttes hatására alakul ki a zavar, de a környezeti tényezők pontos mibenléte még feltérképezetlen.

Egy friss, a Science című rangos szaklapban megjelent kutatás szerint az egyik ilyen, autizmusra hajlamosító tényező lehet a magzatkori hatások közül az anya immunrendszerének szokatlan működése. Legalábbis az egerek autizmusszerű tünetei és viselkedése összefüggést mutatott a magzatkorban átélt anyai immunválasszal.

Gyulladás az anyai szervezetben

Az MIT-n, azaz a Massachusetts Institute of Technology-ban dolgozó kutatócsoport eredményei szerint a terhesség alatti immunválasz meghatározhatja, hogy a születendő babának (azaz, kisegérnek) lesznek-e autizmusszerű tünetei. Az anyai immunrendszer működése ugyanis bizonyos molekulák révén az idegrendszer magzati fejlődésére is hatással van, a magzat idegrendszerének az átlagostól eltérő fejlődése pedig a születés után viselkedészavarokat okozhat.

Az anyai, terhesség alatti immunválasz és a születendő gyermek autizmusa közötti kapcsolatot már korábban is sejtették a kutatók: évekkel ezelőtt kiderült, hogy ha az anya a terhesség alatt súlyos, kórházi tartózkodást is igénylő vírusfertőzésen megy keresztül, akkor ezután nagyobb eséllyel születik autista gyermeke. Az azonban ezidáig nem volt világos, hogy a vírusfertőzés hogyan, milyen módon növelheti az autizmus kockázatát.

Egy immunfehérje lehet a bűnös

Az MIT kutatói szerint a dolog kulcsa a vírusokra adott immunreakcióban, azon belül is a T-sejt nevű fehérvérsejtek aktivitásában rejlik. A T-sejtek olyan fehérvérsejtek, amelyek a többi fehérvérsejttípussal együtt a fertőzésekkor aktivizálódnak és segítik legyőzni a betolakodó vírusokat. Ezzel eddig nem is lenne probléma. A T-sejtek egyik családja, az úgynevezett Th17 sejtek egy olyan hírvivő fehérjét (az interleukin 17a-t) választják ki, amely abban segít, hogy a T-sejtek kommunikálni tudjanak más fehérvérsejttíusokkal. A probléma akkor kezdődik, ha ezt a T-sejtek túlzásba viszik, azaz túl sok vagy túl aktív interleukin-17a-t termelnek: a túl sok ilyen fehérje ugyanis testszerte gyulladást okoz.

A kutatók arra voltak, kíváncsiak, hogy mi történik, ha várandós egerek szervezetében termelődik túl az interleukin 17. Kiderült, hogy ebben az esetben az interleukin okozta gyulladás megzavarta a fejlődő magzat idegrendszerének normál fejlődését. Ez már fizikailag, az egér agyának szerkezetét vizsgálva is nyilvánvalóvá vált: az így született kisegerek agykérge a normál rétegezettség helyett rendezetlenebb, kaotikusabb rétegezettséget mutatott. Ez az eltérés főleg a látott és hallott ingerek feldolgozásáért és gondolatokkal való összekapcsolásáért felelős agyterületeket érintette.

Ennek következtében aztán a kisegerek a szokásostól eltérően reagáltak a látott és hallott ingerekre. Nem voltak képesek hangadás révén megfelelően kommunikálni az anyjukkal, és kisebb eséllyel tudták megkülönböztetni a műanyag egeret a valódi egértől. Viselkedésükben ismétlődő mintázatok is megfigyelhetőek voltak.

A kutatók ennek az ellentétét is megpróbálták, azaz kipróbálták, mi történik akkor, ha időben blokkolják a T-sejteket, hogy azok ne legyenek képesek interleukin 17-et termelni. ebben az esetben a születendő kisegerek agya átlagosan fejlődött, és nem mutattak autizmusszerű tüneteket.

A kutatás áttörő jelentőségű lehet abból a szempontból, hogy egy lépéssel közelebb visz az autizmus megértéséhez, ennek kapcsán pedig a megelőzéshez is – hiszen a T-sejtek blokkolásával a kutatók meg tudták előzni a zavart. Kísérleti egerekben. Természetesen még rengeteg további vizsgálat szükséges: el kell dönteni, emberben is hasonló szerepe van ugyanennek a fehérjének, vagy esetleg egy másik hasonlónak, és ha igen, milyen gyakorlati jelentősége lehet majd ennek a megelőzés terén.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Puskás Pálma
Puskás Pálma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Meddőség, PCOS, endometriózis: ilyen jeleket küld a tested a betegségekről

A női hormonrendszer működése ciklushoz kötött, ezért a szervezet jelzései is sokszor változékonyak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden fájdalom, rendszertelen menstruáció, pecsételő vérzés, hajhullás vagy hirtelen testsúlyváltozás „normális női panasz” lenne. A PCOS, az inzulinrezisztencia, az endometriózis, a pajzsmirigyproblémák és a meddőség hátterében gyakran összetett hormonális és anyagcsere-folyamatok állnak.

Testem

Facebookos álorvosok veszélyes tanácsokkal: hetekig figyeltük őket

Két álorvos, együttesen majdnem 300 ezer magyar követővel, profilkép helyett avatárral és hatalmas mennyiségű Reels-videóval, melyekben orvosinak nem nevezhető témák mellett megtévesztő információkat is terjesztenek: százezrek látják videóikat, és ez veszélyes is lehet.

Testem

Ezek az emlőrák első jelei: könnyen félreérthetők a tünetek

Az emlőrák korai szakaszában leggyakrabban teljesen néma, ám amikor tüneteket produkál, azok sokszor egyáltalán nem merülnek ki a jól ismert csomókban. A bőr apró változásai, a mellbimbó ekcémának tűnő hámlása, vagy a mell hirtelen fellépő, fertőzésre hasonlító gyulladása és aszimmetriája mind a daganat megtévesztő arcai lehetnek. Mivel a rizikó az életkorral nő, és a családi hajlam is szerepet játszik, a havonta elvégzett, alapos önvizsgálatnak életmentő szerepe van. De milyen rejtett elváltozások felett siklanak el a legtöbben, és hogyan végezhető el otthon, mindössze pár perc alatt a helyes ellenőrzés?

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.