A rettegett HELLP – tünetek és kezelés

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A HELLP olyan állapot, amiről a legtöbb kismama hallott már, fél is tőle, de igazán mégsem tudjuk, mit is takar ez a betűszó.

A szüléssel kapcsolatban a nőkben elég sok kérdés és félelem van, főleg abban az esetben, ha az első gyermeküket várják. Az egyik legrettegettebb dolog mégis a HELLP szindróma, amit ennek ellenére csak kevesen ismernek.

A HELLP egy angol betűszó, ami a vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzimekkel, és alacsony vérlemezke számmal járó kórképet takar. Az állapot kifejezetten veszélyes, így időben történő felismerése életet menthet!

A kialakulás

A HELLP szindróma megjelenése hazánkban az utóbbi években megemelkedett. Ennek több oka is lehet, de valószínűleg elsődlegesen az anyák életkora, valamint a betegség megismerése okozza. 25 éves kor felett ugyanis megnő a valószínűsége, illetve az orvosok egyre jobban odafigyelnek erre a lehetőségre is, így többször diagnosztizálják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rémhíreknek megfelelően nagyon sok nőt érintene, hiszen hazai viszonylatokban kevesebb, mint 1%-ról beszélhetünk.

Alapvetően két fajtáját lehet elkülöníteni: az első, amikor a tünetek már a terhesség második trimeszterében jelentkeznek. Ebben az esetben a méhlepény betegsége áll a háttérben. Sajnos a folyamat már a terhesség első három hónapjában elindul, de tüneteket csak a 20. hét után okoz mind az anyánál, mind a magzatnál. A HELLP ezen formája koraszüléssel jár, mivel a terhességet gyakran már a 30. hét előtt meg kell szakítani, hogy a visszafordíthatatlan károkat elkerüljék.

A másik forma a 32. – 34. héten jelentkezik, erős, szubjektív tünetekkel. Ilyenkor is szükség lehet a szülés megindítására, sőt, ezután az anya intenzívre is kerül, mert sajnos a tünetek fokozódhatnak is, a szülés megtörténtétől függetlenül. Ez a mozzanat azt is jelenti, hogy a HELLP előfordulhat a szülést követően is, egészen a 6. napig.

Mit okoz?

A HELLP súlyosan rendellenes véralvadási funkciókat eredményez, amely vérzések kialakulásához vezethet. Sok esetben kíséri súlyos májkárosodás és májelégtelenség, ám a nem felismert szindróma a folyamatot akár a máj megrepedéséig is eljuttathatja, amelyben sajnos a halálozási arány az anya esetében 50%, míg a magzat esetében 60-70%-ra is nőhet (szerencsére ez a szövődmény csak nagyon ritkán, az esetek 1%-ában alakul ki).

Emellett a szindróma veseelégtelenséget és vesekárosodást is okozhat, légzési nehézségekhez és stroke kialakulásához is vezethet, melyek mindegyike jelentően növeli a halál, vagy a maradandó károsodás kialakulásának lehetőségét.

Tünetei

A HELLP gyakorlatilag a terhességi magasvérnyomás egy igen súlyos formája. Tünetei sajnos igen szerteágazóak.

„A HELLP szindróma szerencsére ritka, ám annál súlyosabb probléma, mely a terhes nőket és magzatukat veszélyezteti. Hogy pontosan miért is alakul ki a betegség, annak oka egyelőre még nem teljesen tisztázott, ám bizonyos elméletek szerint a Leiden mutáció, illetve a magasvérnyomás is közre játszat a létrejöttében (hiszen a HELLP a terhességi magasvérnyomás legsúlyosabb formája. Bár ritkán felléphet önmagában is). Közvetlenül a méhlepény zavarát tartják fő bűnösnek.

Általában a 20 terhességi hét után jelentkeznek a tünetei, ám nem ritka, amikor az utolsó trimeszterben (32-34.hét) diagnosztizálják. Tünetei közé gyomor és jobb bordaív alatti fájdalom, fejfájás, hányinger/hányás, rossz közérzet, ödéma, görcs tartozik - ezek a panaszok megjelenhetnek hirtelen, de akár folyamatosan, a preeclampsia kezelése alatt is. Amennyiben terhességi toxémiával jár együtt, úgy magasvérnyomás és fehérjeürítés a vizeletben is megfigyelhető”- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.

A tünetek észlelése mindenképpen szükségessé teszi az orvosi kivizsgálást, hiszen ezek a panaszok egy sor másik betegségre is utalhatnak. Sajnos a szindróma okát egyelőre nem lehet pontosan tudni, így a megelőzés is csak annyi lehet, hogy az olyan lehetőségeket, mint a Leiden mutáció egy vérvétellel kizárják, így egy olyan tényezőt lehet kiiktatni, melynek jelenlétében a HELLP gyakoribb.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.