A HELLP olyan állapot, amiről a legtöbb kismama hallott már, fél is tőle, de igazán mégsem tudjuk, mit is takar ez a betűszó.
A szüléssel kapcsolatban a nőkben elég sok kérdés és félelem van, főleg abban az esetben, ha az első gyermeküket várják. Az egyik legrettegettebb dolog mégis a HELLP szindróma, amit ennek ellenére csak kevesen ismernek.
A HELLP egy angol betűszó, ami a vörösvértestek szétesésével, emelkedett májenzimekkel, és alacsony vérlemezke számmal járó kórképet takar. Az állapot kifejezetten veszélyes, így időben történő felismerése életet menthet!
A kialakulás
A HELLP szindróma megjelenése hazánkban az utóbbi években megemelkedett. Ennek több oka is lehet, de valószínűleg elsődlegesen az anyák életkora, valamint a betegség megismerése okozza. 25 éves kor felett ugyanis megnő a valószínűsége, illetve az orvosok egyre jobban odafigyelnek erre a lehetőségre is, így többször diagnosztizálják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rémhíreknek megfelelően nagyon sok nőt érintene, hiszen hazai viszonylatokban kevesebb, mint 1%-ról beszélhetünk.
Alapvetően két fajtáját lehet elkülöníteni: az első, amikor a tünetek már a terhesség második trimeszterében jelentkeznek. Ebben az esetben a méhlepény betegsége áll a háttérben. Sajnos a folyamat már a terhesség első három hónapjában elindul, de tüneteket csak a 20. hét után okoz mind az anyánál, mind a magzatnál. A HELLP ezen formája koraszüléssel jár, mivel a terhességet gyakran már a 30. hét előtt meg kell szakítani, hogy a visszafordíthatatlan károkat elkerüljék.
A másik forma a 32. – 34. héten jelentkezik, erős, szubjektív tünetekkel. Ilyenkor is szükség lehet a szülés megindítására, sőt, ezután az anya intenzívre is kerül, mert sajnos a tünetek fokozódhatnak is, a szülés megtörténtétől függetlenül. Ez a mozzanat azt is jelenti, hogy a HELLP előfordulhat a szülést követően is, egészen a 6. napig.
Mit okoz?
A HELLP súlyosan rendellenes véralvadási funkciókat eredményez, amely vérzések kialakulásához vezethet. Sok esetben kíséri súlyos májkárosodás és májelégtelenség, ám a nem felismert szindróma a folyamatot akár a máj megrepedéséig is eljuttathatja, amelyben sajnos a halálozási arány az anya esetében 50%, míg a magzat esetében 60-70%-ra is nőhet (szerencsére ez a szövődmény csak nagyon ritkán, az esetek 1%-ában alakul ki).
Emellett a szindróma veseelégtelenséget és vesekárosodást is okozhat, légzési nehézségekhez és stroke kialakulásához is vezethet, melyek mindegyike jelentően növeli a halál, vagy a maradandó károsodás kialakulásának lehetőségét.
Tünetei
A HELLP gyakorlatilag a terhességi magasvérnyomás egy igen súlyos formája. Tünetei sajnos igen szerteágazóak.
„A HELLP szindróma szerencsére ritka, ám annál súlyosabb probléma, mely a terhes nőket és magzatukat veszélyezteti. Hogy pontosan miért is alakul ki a betegség, annak oka egyelőre még nem teljesen tisztázott, ám bizonyos elméletek szerint a Leiden mutáció, illetve a magasvérnyomás is közre játszat a létrejöttében (hiszen a HELLP a terhességi magasvérnyomás legsúlyosabb formája. Bár ritkán felléphet önmagában is). Közvetlenül a méhlepény zavarát tartják fő bűnösnek.
Általában a 20 terhességi hét után jelentkeznek a tünetei, ám nem ritka, amikor az utolsó trimeszterben (32-34.hét) diagnosztizálják. Tünetei közé gyomor és jobb bordaív alatti fájdalom, fejfájás, hányinger/hányás, rossz közérzet, ödéma, görcs tartozik - ezek a panaszok megjelenhetnek hirtelen, de akár folyamatosan, a preeclampsia kezelése alatt is. Amennyiben terhességi toxémiával jár együtt, úgy magasvérnyomás és fehérjeürítés a vizeletben is megfigyelhető”- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája.
A tünetek észlelése mindenképpen szükségessé teszi az orvosi kivizsgálást, hiszen ezek a panaszok egy sor másik betegségre is utalhatnak. Sajnos a szindróma okát egyelőre nem lehet pontosan tudni, így a megelőzés is csak annyi lehet, hogy az olyan lehetőségeket, mint a Leiden mutáció egy vérvétellel kizárják, így egy olyan tényezőt lehet kiiktatni, melynek jelenlétében a HELLP gyakoribb.
