Az anya és a munka – azaz a GYES-menedzsment

Milyen lehetőségei vannak egy kismamának ma a munkaerőpiacon? Hogyan tud helytállni egy anya otthon és a munkahelyen? Milyen jogszabályi háttere van a gyerek utáni munkavállalásnak? És milyen megoldások közül tud az anya ilyenkor választani? A kismamák számára izgalmas témákat érintett a közelmúltban tartott, a  Jól-Lét Alapítvány által gründolt konferencia, melynek fő témája a nő és a munka volt.

Egy január elsejétől életbe lépett jogszabályi intézkedés miatt a kismamák elesnek a GYES-től, ha harminc óránál többet dolgoznak egy héten. Ez csak egy, a konferencián felvetett megannyi munkavállalással kapcsolatos kérdésből, melyet a résztvevők megtárgyaltak, és sajnos a legtöbb problémára és kérdésre nem volt megnyugtató válasz.

A szülni ment kismama jellemzően tehát egyedül marad kérdéseivel, és tulajdonképpen csak cége HR-esétől, vagy pénzügyeseinek jószándékától függ, mennyire lesz tájékozott. Az információ megszerzése ugyanis gyakran nem egyszerű. A GYES-Menedzsment Konferencia azért szerveződött, hogy vállalatok humán erőforrás-képviselői megismerjék, milyen lehetőségek rejlenek egy cég számára ebben a témakörben.

Megéri főállásba visszamenni?

Sok anya nem tud egész napos állást vállalni, mert nem tudja hova tenni kicsi gyermekét napközben. Így számára megoldást csak a részmunkaidő jelenthet, az azért kapott bérezés viszont gyakran túl kicsi a családi kasszához, és előbb-utóbb feszültségekhez vezethet. Azt viszont a mostani helyzetben végképp nem teheti meg a kismama, hogy huzamosabb ideig gyesen marad: ha ugyanis kiesik a munkarutinból és ha nem fejleszti magát folyamatosan, nagy lemaradásai halmozódhatnak fel. Éppen ezért a cégek nem javasolják az anyukáknak, hogy egy-másfél évnél tovább maradjanak távol a munkától.

Vannak persze jó példák is. Egyes cégeknél az otthon lévő kismamákat tanfolyamokkal vagy nyelvtanulási lehetőségekkel támogatják – valljuk be, nem ez a tendencia. És még így is felmerül a kérdés, hogy egy kisgyermekkel otthon lévő anyuka mennyire tudja ezt igénybe venni a szolgáltatásokat, mikor sokszor egész nap csak szusszanásnyi ideje van.

A kormány szeretné elősegíteni a részmunkaidős állások létrehozatalát, de a cégek egyelőre nem tűnnek túl nyitottnak ezügyben. Ugyanakkor sok helyen kialakítottak már családbarát intézkedéseket. Lássuk, hogyan is működik ez!

Az információ hatalom

Az a tapasztalat, hogy teljes a tájékozatlanság a kisgyermekes szülők körében. Fontos, hogy a cég is megtegyen minden tőle telhetőt, amikor az információ nem jut el megfelelően a családig, de a szülők részéről is nyitottságra van szükség. Sokszor azt várják a párok, hogy ölükbe hulljanak a hírek, ez sem a megfelelő hozzáállás. "A sajtónak is nagy szerepe van ebben a folyamatban, gyakran az ezzel foglalkozó médiumok csak a felszínét kapirgálják a témának" – jegyezte meg az egyik hozzászóló a konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Szerencsére a kismamákat alapítványok, szervezetek is segítik, ha elvesztette a fonalat a jogszabálytengerben. (Ilyen például a Jól-Lét Alapítvány, amely kifejezetten ebből a célból jött létre, hozzájuk bátran lehet fordulni.)

Kapcsolattartás

Fontos, hogy a szülők igyekezzenek nem elveszíteni a munkavállalói énüket. Foglalkozzanak azzal, hogy mi történik a cégnél. Persze nem a gyerek születése utáni első pár hónapban, hanem amikor már lehetőség van rá, igyekezzenek tartani a kapcsolatot. A cégek ötleteket sorakoztattak fel, hogyan lehet megőrizni a kommunikációt. Hírlevél már szinte mindenütt elterjedt, és azokon a munkahelyeken, ahogy túlnyomórészt nők dolgoznak, már akadnak kifejezetten ilyen anyáknak szóló vannak kismamaklubok is.

Gyerekbarát környezet

Nagyon fontos, hogy a kismama szeressen bemenni dolgozni. Ezt a cégek úgy is könnyíthetik, hogy magával viheti a csemetéjét munkába. Azonban ennek is akadnak hátulütői, mert ha a gyerek nem ül meg a fenekén, vagy hangosan csámcsog, az bizony zavaró lehet a többiek számára, hátráltatja őket a munkában. Érdekesség e téren például a Magyar Telekom "gyerekbarát iroda" kezdeményezése, melynek keretében egy irodát gyerekszobává alakítottak: a hárommunkaállomás mellett a szobában sok-sok gyerekjáték található. A falat a kollégák festették, a falon lévő képkeretekbe a gyerekek rajzai kerülnek. "Gyakorlatlag nulla forintból ki lehet hozni egy ilyet" - tette hozzá a Telekom képviselője.

Féltékenység és munkahely

Mindenki kerülhet majd olyan a helyzetbe, amikor meg kell oldani napi 4-6 (nemritkán 8) óra munka mellett a család menedzselését. Egy még kezdő szülőnek ez hihetetlen nagy feladat, és ebben a hajtásban nem jó érzés, ha a kollégák ferdén néznek a kismamára, ha négykor elindul a gyerekért az óvodába. A vezetőség dolga pozitív példákkal és ösztönzéssel elsimítani a felmerülő nézeteltéréseket. Motiváló lehet ugyanakkor önálló feladatvégzésnél, mert be tudja bizonyítani az anyuka, hogy a gyermek mellett is meg tudja állni a helyét. Az ilyen kismamák nemritkán jobban teljesítenek, mint ahogyan az egy részmunkaidőben felvett alkalmazottól elvárható lenne.

Nem csak női problémának kéne lennie

Kevesen tudják, de Magyarországon a férfi is otthon maradhat a gyermekkel, hogy a kicsi első pár hónapjában hárman együtt teremthessék meg a családi fészket. Ez azonban sem anyagilag, sem egzisztenciálisan nem lehetséges még. A férfiak nem igazán mernek és akarnak részmunkaidőért folyamodni, vagy akár elkéredzkedni a munkából hamarabb, hogy a gyerekért mehessenek az oviba. Megoldandó feladat még, hogy ezeket a terheket ne csak a nők viseljék.

A jogszabályi változásokrl itt tájékozódhatsz még: jogszabályi változások

Ha többet szeretnél tudni a Jól-Lét Alapítványról és munkájukról: Jól-Lét

Tetszett a cikk? Lájkold a Facebookon is!

Fotó: Kováts Dániel

Oszd meg másokkal is!
Mustra