Nagyanyáink korában még természetesnek tűnt, hogy a kisbaba megnyugszik, elalszik, ha dúdolunk, énekelünk neki. Most tudományos vizsgálatokra alapozva állítjuk, hogy bizonyos zenei stimulációk hatására “jobban fejlődik” a baba. A Nyelv és Tudomány c. folyóiratból szemezgettünk.
A zene megnyugtat, segít kikapcsolni, lazítani a terhesség alatt – ráadásul a babára is jótékony hatással van. Ha nem is akarunk “szuperbabát” világrahozni, csupán kommunikálni szeretnénk valahogy születendő gyermekünkkel, élvezzük a közös zenehallgatás nyújtotta élményt! Ma már számos boltban találunk olyan, kifejezetten csecsemőknek összeállított CD-ket, amelyek hallgatása nemcsak újszülöttkorban ajánlott, hanem már a születést megelőző kilenc hónapban is.
Tudományos alapok
Az emberi agy a fogantatástól számított első 21 hónapban a végleges méretének mintegy 75 százalékát éri el. A halláshoz szükséges szervek a várandósság 5-6. hónapjára gyakorlatilag teljesen kifejlődnek. A magzat azonban már ezt megelőzően is képes érzékelni a hanghatások bizonyos tulajdonságait.
A kutatások alátámasztják, hogy a kisbabák születés után felismerik nemcsak az anyanyelvük és édesanyjuk hangját, hanem azokat a szövegeket és dallamokat is, amiket magzatkorukban hallottak.(Lásd pl. Anthony DeCasper pszichológus kutatásait angolul, magyarul itt)
A közös zenehallgatás célja elsősorban az anya-gyermek kommunikáció elősegítése, melynek hangsúlyos szerepe van az érzelmi kötődés kialakulásában. A vizsgálatok ezen felül azt is kimutatták, hogy azok a babák, akik zenei stimulációban részesültek, előbbre tartanak a beszédfejlődésben az azonos korúakhoz képest, továbbá érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, és intenzívebb az interakciójuk a szüleikkel. A már ismert zene hatására pozitívan reagálnak: mosolyognak, megnyugszanak, könnyebben alszanak el, biztonságban érzik magukat.
Zenés kutatások
Azok a magzatok, akik – többnyire éneklésre és fúvós hangszerek használatára alapozott – stimulációban részesültek, gyorsabb fejlődést mutattak – állítja Mikhail Lazarev orosz származású orvos, aki olyan módszerek összehasonlításával dolgozik, amelyek jellemzően hangok segítségével (pl. zenével) stimulálják a magzatot.
Dr. Lazarev közel 25 éve foglalkozik a kismamák és a magzat szempontjából is jótékony hatású zenei kutatásokkal. A több mint 1000 dallamból álló, saját “fejlesztésű” repertoár nemcsak a méhen belüli időszakra koncentrál, hanem a baba születése után is kínál konkrét dallamokat, például ébredéshez, evéshez, emésztéshez, alváshoz – ráadásul az egész családnak.
A BBC 10 évvel ezelőtti beszámolója szerint, a moszkvai illetőségű orvos módszerének eredményeképpen javultak az egészségügyi mutatók azokban az orosz városokban, ahol a fiatal anyák előszerettel látogatták Lazarev “zenei kurzusait”.
Kézségfejlesztés hang-stimulációval
Tíz évvel később, a kutató egy olyan – a hazai boltokban is kapható – magzat-stimulációs eszközt dolgozott ki, amellyel “lehetséges a magzat születés előtti képességeit és lehetőségeit pozitívan befolyásolni, és ezáltal segítséget nyújthatunk az újszülöttnek a világhoz való alkalmazkodásban” - állítja Lazarev.
Ezzel párhuzamosan az amerikai Brent Logan kidolgozta a születés előtti készségfejlesztés elméletét, majd méhen belüli vizsgálatokat kezdeményezett elméletének igazolása céljából. A születés előtti készségfejlesztés lényege itt is a magzat hangokkal való stimulálása, de az anya-gyermek kötődése helyett a “korai fejlesztés” kerül előtérbe. A 90-es évekre e módszert alkalmazó eszköz kereskedelmi forgalomba került, és napjainkig több tízezer szülő vásárolta meg a terméket.
Logan szerint a kézségfejlesztő használatának eredményeképpen „szuperbaba” születik, aki nyitott szemmel, sírás nélkül jön a világra. Ezek a gyermekek kreatívabbak, társaiknál nagyobb szociális érzékenységet és empatikus készséget mutatnak.
(A prenatális gazdagításról szóló kutatásokról lásd: Brent Logan: Learning Before Birth: Every Child Deserves Giftedness)
Mit tud a Pocakzene?
A „Pocakzene – magzati hangszórók és zenei rendszerek” munkanéven futó projekt azokra a vissza nem térő lehetőségekre igyekszik építeni, amelyeket a magzati kor biztosít. A projekt, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásából valósult meg, a teljes család magzattal való kapcsolatát és ennek további lehetőségeit vizsgálja.
„Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kismamák és a magzatok egyaránt nagyon jól reagálnak a közös zenehallgatásra, és mindez elősegíti a bensőséges kommunikációt, közös élményt nyújt a születendő gyermeknek és a szülőknek. A vizsgálatban résztvevő magzatok egyértelműen reagálnak az ismert zenére, és egyes kismamák ezt használják önmaguk lenyugtatására, avagy a baba figyelmének felkeltésére is” – mondja Békési Zsuzsanna, a Pocakzene projekt menedzsere és a kutatás szakmai vezetője. A kutatás következő izgalmas szakaszában a születés utáni reakciókat vizsgálják.
Mindegy, hogy Weörös Sándor verseket olvasunk fel, Gryllus-dalokat vagy Mozartot hallgatunk együtt születendő gyermekünkkel, a lényeg, hogy sokat “beszélgessünk” vele. Így már az első naptól fogva kedves ismerősként köszönthetjük őt ebben a világban.
