A hűtlenség szükséges rossz?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A vágyát és szexuális szükségletét mindenki ki szeretné elégíteni, de nem biztos, hogy a partnerünket kívánjuk meg.

Az élet egyik nagy kérdése a hűség - amit már mi is sokszor megrágtunk, aztán kiköptünk, hogy megint újra és újra elővegyük - s a hozzá kapcsolódó morális kérdések. Mégpedig azért, mert az ember olyan furcsán összerakott lény, hogy a belső késztetése, vágya sokszor ellentmondásba kerül a társadalom, s ezzel együtt a szűkebb környezete és saját maga elvárásaival. A vágyát és szexuális szükségletét pedig ki szeretné elégíteni, akár az éhségét és szomjúságát, s közel sem biztos, hogy akit megkívánunk, az a feleségünk, férjünk, vagy tartós partnerünk.

Egy alapvető szükségletből így keletkezik a feloldhatatlan feszültség, amiből az elvárásoknak megfelelően kijöhetünk jól, vagy cselekedhetünk megbotránkoztatóan esetleg folytathatunk eltitkolt viszonyt, a végeredmény azonban valahogy mindig csak félmegoldás. S bár az emberek jelentős része nyugalomban éli le az életét, szeretetben és megelégedéssel, a színfalak mögötti lemondásokról sokan soha nem beszélnek. A kutatók pedig kereshetik a magyarázatot még sokáig arra, hogy a nők miért monogámabbak, mint a férfiak, s hogy társadalmilag elévült-e a házasság intézménye, azon belül pedig a hűség fogalma.

A szex, bár jó dolog, sokkal többről szól, mint egy aktusról, s ezzel már általános iskola felső tagozatában tisztában vagyunk. A fajunk létfenntartása múlik rajta, ami egyéni szinten is befolyásolja az életünket, így irányít minket a genetika, s zavarja össze a dolgokat teljesen.

Már az állatvilágban is megfigyelhető, hogy egy adott hím a genetikai állományának terjesztése érdekében félrelép, hogy minél több életképes utóda legyen, melynek a fele az ő génállományát örökli majd. Ebből kiindulva, teljesen érthető a férfiak hozzáállása is, még ha nem is paskolgathatjuk meg őket, hogy milyen ügyesen biztosították magukat a jövő számára. De ne gondoljuk, hogy az állatvilágban nincsenek ellentmondások, a nőstényeknek ugyanis pont, mint nekünk, körültekintőnek kell lenniük, hogy kivel párosodnak majd, mivel az utódokat nem kis energia felnevelni. Nem mindegy az sem, hogy hány utódot tudnak felnevelni, hiszen kevés fajnál jellemző, hogy mindkét szülő aktívan gondozza a piciket. Érthető tehát a nők ragaszkodása is, hiszen az utódokat nyilván nem egyedül akarják felnevelni, ezért törekszenek a hímmel ellentétben hosszú távú kapcsolatra. Valami tehát régóta nem passzol a biológiában, igaz, az állatok nem csinálnak morális kérdést a hűtlenségből.

Az állatok körében a poligámia-monogámia egyensúlyát az is befolyásolja, hogy milyen a környezet, azaz milyen feltételekkel bír egy adott hely. Ha van elég táplálék, viszonylag könnyebb az élet, több nőstényt tart a hím, ha viszont cudar körülmények között élnek, mindkét félre szükség lehet az utód felnevelésében, ezért a hűséges hímek kerülnek előnybe, s a monogám pároknak lesz nagyobb esélye az életben maradásra. S ezzel el is jutottunk oda, hogy az ember miért törekszik arra, hogy egy társa legyen. Nem a költői romantika, vagy a túláradó szerelem miatt, egyszerűen az utódok életképessége miatt, még ha kiábrándító is.

Kutatók arra világítanak rá minket, hogy a világ változásával a párkapcsolatok élettartalmában is változásoknak kellene lennie. Ma már nem egy hosszú kapcsolatra lenne szüksége az embereknek, hanem több rövidebb kapcsolatra, ugyanis ahogy fejlődik és változik a személyiségünk, úgy változik a párkapcsolatokban az igényünk is. Az egészséges tehát az lenne, ha 2-3 társsal élnénk le az életünket, hogy életképesebb és boldogabb kapcsolatunk lehessen a partnerünkkel. Hogy ezt a jövőben hogyan oldja meg az emberiség, nem tudni, a válási statisztikák mindenesetre igazolják a kutatók véleményét. S bár társadalmilag elfogadott és gyakori a házasságok felbontása, sokan mégis elítélik a válást. A hűtlenség tehát egy szükséges rossz marad továbbra is, egy félmegoldás, mely alapvető a belső vágyunk és a valós lehetőségeink között feszül, s mellyel továbbra sem tudunk kezdeni semmit, csak ideológiákat gyártani rá.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

win
win
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.