Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig jár majd a gyermeknevelési segély (gyes).
A 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig jár majd a gyermeknevelési segély (gyes). A gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig jár. Jövőre nem emelkedik a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, és amelynek folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik.
A jelenleg a gyermek hároméves koráig alanyi jogon járó, a nyugdíjminimum összegével azonos (2009-ben 28.500 forint) összegű gyest a jövőben csak kétéves korig folyósítják a gyermekek védelméről szóló törvény módosítása nyomán, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lesz szükség.
A tgyás a 24 hetes szülési szabadság időtartamára folyósított juttatás, amely - ugyanúgy mint a gyed - az anya napi jövedelmének 70 százaléka. A gyed adó- és járulékköteles; maximális összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, 2009-ben 100.100 forint. A törvénynek ez a része 2010. május 1-jén lép hatályba, tehát a jövő év április 30-ig született gyerekekre a jelenlegi szabályok vonatkoznak.
A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy jövőre nem emelkedik a családi pótlék összege, amely egygyermekes család esetén havi 12.200 forint, háromgyermekeseknél gyermekenként 16 ezer forint. A törvény 2010. augusztus 31-től hatályba lépő rendelkezésével módosul a családi pótlék folyósításának időtartama: a közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig, illetve annak a tanévnek a végéig jár a juttatás, amelynek időtartama alatt a 20. életévét betölti.
A családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosítása nyomán lehetőség lesz arra, hogy az összeg ötven százalékát az érintett család természetbeni juttatás formájában kapja meg. Ezt a települési önkormányzat jegyzője rendelheti el. A korlátozás időtartama egy év, és az intézkedés szükségességét legalább félévenként felül kell vizsgálni. Az idei adótörvény-módosítás szerint szeptembertől adóalapot növelő, nem adózó juttatássá válik a családi pótlék, amelynek összegét fele-fele arányban megosztják a házas-, illetve élettársak között.
A hétfőn elfogadott törvénymódosítás része az is, hogy a helyettes szülők, nevelőszülők a korábbinál eggyel kevesebb gyermeket nevelhetnek egy időben. Így a hagyományos nevelőszülőknél öt helyett négy, a hivatásos nevelőszülőknél nyolc helyett hét, a speciális hivatásos nevelőszülőknél pedig öt helyett négy lenne a gyermekek száma.
Fontos újdonság a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése és a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálása. A gyermekvédelmi igazgatási bírság összege maximum 200 ezer forint lesz.
Korózs Lajos államtitkár a javaslat vitája előtt elmondta: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások - az összesen több mint kétmillió gyermek közül - mintegy 204 ezer veszélyeztetettként nyilvántartott gyermeket érintenek. A 204 ezer gyermekből 105 ezer anyagi, 49 ezer környezeti, 42 ezer magatartási és 9 ezer egészségügyi okból minősül veszélyeztetettnek.
2007-ben mintegy húszezer gyermeket vettek védelembe, közülük 14 ezret a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján.
A családjukból kiemelt gyermekvédelmi szakellátásban részesülő 18 év alatti gyermekek száma mintegy 17 ezer volt, ami a gyerekek közel egy százalékát jelenti. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek - 18-24 év közöttiek - száma közel négyezer volt. A nevelőszülők és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma minden évben emelkedik. A családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek mintegy 54 százaléka él jelenleg közel 5.500 nevelőszülőnél.
(MTI)
