Jövő májustól két évre csökken a gyes

Olvasási idő kb. 3 perc

A 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig jár majd a gyermeknevelési segély (gyes).

A 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig jár majd a gyermeknevelési segély (gyes). A gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig jár. Jövőre nem emelkedik a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztják be, és amelynek folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik.

A jelenleg a gyermek hároméves koráig alanyi jogon járó, a nyugdíjminimum összegével azonos (2009-ben 28.500 forint) összegű gyest a jövőben csak kétéves korig folyósítják a gyermekek védelméről szóló törvény módosítása nyomán, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lesz szükség.

A tgyás a 24 hetes szülési szabadság időtartamára folyósított juttatás, amely - ugyanúgy mint a gyed - az anya napi jövedelmének 70 százaléka. A gyed adó- és járulékköteles; maximális összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, 2009-ben 100.100 forint. A törvénynek ez a része 2010. május 1-jén lép hatályba, tehát a jövő év április 30-ig született gyerekekre a jelenlegi szabályok vonatkoznak.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy jövőre nem emelkedik a családi pótlék összege, amely egygyermekes család esetén havi 12.200 forint, háromgyermekeseknél gyermekenként 16 ezer forint. A törvény 2010. augusztus 31-től hatályba lépő rendelkezésével módosul a családi pótlék folyósításának időtartama: a közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig, illetve annak a tanévnek a végéig jár a juttatás, amelynek időtartama alatt a 20. életévét betölti.

A családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosítása nyomán lehetőség lesz arra, hogy az összeg ötven százalékát az érintett család természetbeni juttatás formájában kapja meg. Ezt a települési önkormányzat jegyzője rendelheti el. A korlátozás időtartama egy év, és az intézkedés szükségességét legalább félévenként felül kell vizsgálni. Az idei adótörvény-módosítás szerint szeptembertől adóalapot növelő, nem adózó juttatássá válik a családi pótlék, amelynek összegét fele-fele arányban megosztják a házas-, illetve élettársak között.

A hétfőn elfogadott törvénymódosítás része az is, hogy a helyettes szülők, nevelőszülők a korábbinál eggyel kevesebb gyermeket nevelhetnek egy időben. Így a hagyományos nevelőszülőknél öt helyett négy, a hivatásos nevelőszülőknél nyolc helyett hét, a speciális hivatásos nevelőszülőknél pedig öt helyett négy lenne a gyermekek száma.

Fontos újdonság a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése és a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálása. A gyermekvédelmi igazgatási bírság összege maximum 200 ezer forint lesz.

Korózs Lajos államtitkár a javaslat vitája előtt elmondta: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások - az összesen több mint kétmillió gyermek közül - mintegy 204 ezer veszélyeztetettként nyilvántartott gyermeket érintenek. A 204 ezer gyermekből 105 ezer anyagi, 49 ezer környezeti, 42 ezer magatartási és 9 ezer egészségügyi okból minősül veszélyeztetettnek.

2007-ben mintegy húszezer gyermeket vettek védelembe, közülük 14 ezret a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján.

A családjukból kiemelt gyermekvédelmi szakellátásban részesülő 18 év alatti gyermekek száma mintegy 17 ezer volt, ami a gyerekek közel egy százalékát jelenti. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek - 18-24 év közöttiek - száma közel négyezer volt. A nevelőszülők és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma minden évben emelkedik. A családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek mintegy 54 százaléka él jelenleg közel 5.500 nevelőszülőnél.

(MTI)

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?