Családbarát munkahelyeket, jóval több bölcsődei férőhelyet, rugalmas munkavégzési formákat szeretnének a kisgyermekes anyák. A GYED lerövidítését alapos előkészítésnek és a teljes rendszer átalakításának kellene megelőznie. A Növekvő Hold Alapítvány és egy kismama hírportál közös felmérésén több mint 1300 kisgyermekes szülő vett részt, az ország teljes területéről. A kismamák 63 százaléka állna munkába gyermeke egy éves korában, ha lerövidülne a GYED folyósításának ideje. A megkérdezettek mindössze 15 százaléka válaszolta, hogy továbbra is otthon maradna a gyermek(ek)kel, míg 22 százalékuk még nem tudja, mit tenne.
A legtöbben alkalmazottként vállalnának munkát, a válaszolók 35 százaléka menne vissza a régi munkahelyére, míg 37 százalékuknak új munkahelyet kellene keresnie. Vállalkozásban mindössze 3 százalék gondolkodott, míg 25 százalékuk még nem tudja, hogyan állna újra munkába. A kisgyermekes anyák munkaerő piaci hátrányát jól mutatja, hogy a válaszadók 75 százaléka úgy ítélte meg, hogy nehezen vagy nagyon nehezen találna munkát. A vélemények között sokszor megjelent, hogy a kisgyermekes anyákat megbízhatatlan munkaerőknek tartják, nem szívesen alkalmazzák őket. Nagy igény lenne a rugalmas munkavégzési formákra is (távmunka, otthoni munka, részmunkaidő pl.), mivel az segítené a munka és a magánélet összeegyeztetését, ám kevés az ilyen munkalehetőség, olvasható a Növekvő Hold Humánszolgáltató Közhasznú Alapítvány közleményében.
A gyermekfelügyelet kérdése legalább akkora problémát jelent, mint a munkahelyek hiánya. Míg válaszadók 61 százaléka adná bölcsődébe a gyermekét, mindössze 5 százalékuk tudná gond nélkül elhelyezni őt gyermekintézményben. 17 százalék válaszolta, hogy nincs is gyermekintézmény a lakóhelye közelében, a válaszadók 78 százalékánál pedig van ugyan bölcsőde, de kevés a férőhely. Így vagy évekkel korábban kell beíratni a gyerekeket, vagy várólistára kerülve reménykedhetnek az üresedében (és a szerencsében) a szülők. A válaszadók szerint több bölcsőde, családi napközi létesítése előfeltétele a GYED rövidítésének.
Ugyanakkor a bölcsődei gondozás minőségében is sokan kételkednek, és sokszor hangzott el az a vélemény is, hogy nem azért vállalnak gyermeket, hogy idegenek neveljék fel. A többség úgy gondolja, a gyermekek egészséges fejlődéséhez fontos, hogy három éves korukig otthon legyenek az édesanyjukkal. A válaszadók elsöprő többsége (96 százalék) válaszolta azt, hogy tart attól, hogy gyermekének nem tesz jót, ha egyéves korában munkába áll.
A kérdőívet kitöltők 86 százalékánál negatívan befolyásolná ez az intézkedés a vállalt gyermekek számát, elsősorban azért, mert ha nem tudnak, vagy nem akarnak a GYED lejárta után munkába állni, nem látják biztosítottnak a megélhetésüket a GYES-ből. A válaszadók többsége (még azok is, akik egyébként egyetértenek a GYED lerövidítésével) nem csak átmeneti időt tartana szükségesnek egy ilyen intézkedés bevezetése előtt, hanem a megfelelő előkészítést is, a kisgyermekes anyák felvételének ösztönzését, családbarát munkahelyek teremtését és a gyermekintézmények fejlesztését. A költségvetési hiány pótlására pedig más forrásokat javasolnának, írja a Növekvő Hold Humánszolgáltató Közhasznú Alapítvány.
A Hajdú-bihari Napló szerint évek óta gondot okoz hogy kevés a bölcsődei hely, sőt számos olyan település is van Hajdú-Bihar megyében, ahol nem működik bölcsőde, mert nincs rá pénz. Ha Bajnai Gordon kormányfőjelölt eleget tesz a meghirdetett csomagjában foglaltaknak, akkor minden bizonnyal két évre csökken a GYES és a GYED igénybevehetősége, s várhatóan jelentősen megugrik azoknak a száma, akik szeretnék bölcsődébe íratni a gyermeküket írja az MTI.
Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt csomagjában a tervezet szerint a családi pótlékot a jelenlegi szinten rögzítenék átmeneti két évre, a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék, a gyes és a gyed időtartamát pedig két évben maximálnák, átmeneti időszakot biztosítva az átállásra. A hírek szerint az új gyed csak a 2009. júliusa után fogant babák szüleire vonatkozik.
