Oltási naplónkat tovább folytatva eljutottunk a kullancs elleni védekezésig.
Oltási naplónkat tovább folytatva eljutottunk a kullancs elleni védekezésig. Nem csak az a kérdés ebben az esetben, hogy járunk-e kirándulni és szükséges-e a beadatása, hanem az is, hogy ha beadattuk, tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi ellen is véd és mi ellen nem a vakcina.
Hazánkban minden negyedik kullancs (ami egyébiránt 90 millió éves) nem csak az állatok vérére, hanem a miénkre is pályázik, s minél enyhébb az időjárás, annál nagyobb eséllyel telelnek át a paraziták. Ebből következően, mivel természetes ellensége nincs, ezért főleg az utóbbi időben jelentősen elszaporodtak. A leg veszélyeztetettebb terület Észak-, Délnyugat- és Nyugat-Magyarország. Mintegy 10-40 százalékuk fertőzött (van olyan terület, ahol 80! százalék), s a csípések „szezonja” áprilistól szeptember végéig tart, de ez az időszak kitolódhat, valamint kedvez a szaporodásuknak a csapadékos időszak is. A kullancsok közel 200 betegséget terjeszthetnek, ezek közül az enkephalitisz-vírus által okozott agyhártyagyulladás és a Lyme-kór jelenti az emberre a legnagyobb veszélyt.
Míg régen egy-egy kirándulás, vagy kempingezés előtt literszám fújtuk magunkra a különböző kemikáliákat, addig ma már lehetőség van arra, beoltassuk magunkat kullancs ellen. Sokan elfelejtik, vagy nincsenek is tisztában vele, hogy a védőoltás csupán az állat által terjesztett agyvelőgyulladás nyújt védelmet, a Lyme-kór ellen nem, így továbbra is fokozott figyelemmel kell lennünk, ha találunk magunkban, vagy gyermekünkben egyet. A Lyme-kór könnyen felismerhető, a csípés körül (3-4 hét múlva minden beavatkozás nélkül elmúlik a folt) szabályos, vörös karika, „kokárda” képében, később a baktérium elszaporodik az egész szervezetben. A tünetek közé tartozik a fáradtság, tarkómerevség, ízületi fájdalmak, rossz közérzet. Ezután a betegség megtámadhatja az ízületeket, a szívet és az idegrendszert. Szerencsére az időben felismert betegséget antibiotikummal jól lehet kezelni és megelőzhető a későbbi maradandó károsodás.
A jelenleg forgalomban lévő aktív védőoltás egy éves kor után adható be és több emlékeztető oltás szükséges belőle. Az elsőt követően 2 hónapon belül, majd 9-12 hónap múlva, végül 3-5 évente. Hazánkban idén nehéz volt hozzájutni az oltóanyaghoz, ezért időben érdemes a háziorvossal felíratni és kiváltani. Az első oltás után 2-4 héttel 70 százalékos, a második után pedig gyakorlatilag teljes védettséget nyújt a vakcina. Passzív védőoltás a kullancscsípés után 96 órán belül adható. Hatása csak 70 százalék körüli és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. A csípést követő 5-28 napon belül nem ajánlott a beadása. Ajánlott kora tavasszal beadatni az oltást, hogy időben kialakuljon az aktív védettség.
Ma már nem ajánlatos belefojtani a bőrbe zsíros krémekkel, vagy olajjal, lehetséges, hogy nem kapaszkodik már a kullancs, viszont a kórokozókat belejuttatja, beleöklendezi a nyálával az emberbe. Egyébiránt 4-6 óra múlva történik csak meg ez, így lehetőleg 6 órán belül el kell távolítani. Ha van rá lehetőségünk, küldjük be a kiszedett kullancsot ellenőrzésre, így biztosan tudjuk, hogy fertőzött volt-e az állat. Egyesek szerint a fokhagyma és a B vitamin fokozott fogyasztása elriasztja a kullancsokat, valamint egyes illóolajak illata is. Néhány parfüm azonban fokozottan vonzza az állatot, valamint egyes vérnyomásszabályozó szedése fogékonyabbá tesz egyeseket, akárcsak a túlsúly.
