Kövér gyerek, kövér felnőtt

Kezdjük megint egy közhellyel: az elhízás népbetegség. Ezt általában senki sem vonja kétségbe, de nehéz is lenne, hiszen statisztikák, számok és (többlet)kilók igazolják. Az eddigi megfigyelések alapján az is bizonyítottnak látszik, hogy a felnőttkori elhízás gyökerét az esetek túlnyomó többségében a gyermekkorban kell keresnünk. Erősen leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy a kövér kisgyerekből lesz a kövér felnőtt.



Rossz hír mindazoknak, akik most megkönnyebbülten felsóhajtanak, és kizárólag a megváltoztathatatlan genetikai örökséget kárhoztatják fölös kilóikért, hogy itt nem elsősorban a gének gonosz játékára és a csillagok kedvezőtlen konstellációjára kell gondolnunk, hanem arra, hogy megfelelő életmóddal sokat tehetünk – és már korán kell is tennünk – az elhízás ellen. Az elhízás ellen, ami nem kizárólag és nem elsősorban esztétikai kérdés, hiszen manapság már senki sem vitatja, hogy a többletsúllyal küzdőket az átlagosnál nagyobb mértékben veszélyezteti számos idült betegség, köztük a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Nem kérdés hát, hogy nem várhatjuk ölbe tett kézzel, míg pufók kisbabánkból először dagi gyerek, majd kövér felnőtt válik. Az eddigieket újdonságként olvasó – remélhetőleg – keveseknek némi kiindulópontként szolgálhatnak egy európai felmérés most nyilvánosságra hozott első eredményei, de érdekesek lehetnek azoknak is, akik a fentieket már kívülről fújják. Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy a tudósoknak most sem sikerült forradalmi újdonsággal előrukkolniuk, az adatok mégis érdekesek és átgondolásra érdemesek.

Az uniós támogatással tíz európai országban, köztük hazánkban zajló HELENA tanulmány aktualitását az adja, hogy a statisztikák szerint az Európai Unió országaiban évente 400 ezerrel (!) gyarapszik a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma. A háromezer, 13 és 17 év közötti tizenéves bevonásával folyó felmérés első három évének eredményei azt jelzik, hogy körülbelül minden negyedik fiú, illetve minden ötödik lány több-kevesebb felesleges kilót cipel magával nap mint nap. Az étrendi szokások megfigyelése alapján kiderült, hogy tinédzserkorban a gyerekek mindössze 13 százaléka fogyaszt naponta legalább 200 gramm zöldséget és csak 16 százalékuk eszik meg naponta legalább kétszer valamilyen gyümölcsöt. Még riasztóbb adat, hogy minden második tizenéves esetében a zsiradékok teszik ki a napi energiaszükséglet 35 százalékát vagy még annál is többet.

A fenti számokból kézenfekvőnek tűnik a megoldás: már egészen korán meg kell tanítani a gyerekeket a helyes táplálkozás alapjaira. A helyzet azonban ennél minden bizonnyal jóval összetettebb, hiszen a felmérésből az is kiderült, hogy a lányok 62 százaléka valójában tisztában van az egészséges táplálkozás alapelveivel (a fiúk e téren valamivel rosszabbul teljesítettek), a tényleges táplálkozási szokásokra vonatkozó válaszokból mégis úgy látszik, hogy az elveket korántsem sikerül teljes mértékben átültetni a gyakorlatba. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a fiúk mindössze 58 százaléka, a lányok 31 százaléka végez napi rendszerességgel valamilyen testmozgást.

Minden bizonnyal a szakembereknek sem szolgált alapvető újdonságokkal a felmérés, de azt remélik, hogy az újabb adatok birtokában képesek lesznek kiválasztani azokat, akiknél – részben éppen a testsúlytöbblet okán – később az átlagosnál nagyobb eséllyel kell számolni magas vérnyomással, cukorbetegséggel, illetve a szív és az agyi erek megbetegedéseivel, és már idejekorán lépéseket tehetnek a felsorolt betegségek megelőzésére vagy legalább az azokból adódó ártalmak csökkentésére.

A fentiekből is kitűnik, amit eddig is tudtunk, hogy már egészen korán meg kell ismertetni a gyerekekkel az egészséges életmód alapelveit, hiszen tizenéves korban már némiképpen elkéstünk vele. Bár… a régi igazság most is érvényes: jobb későn, mint soha.

huhhh