Szavazzon minden idők legjobb mesejátékára!

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hol vannak már a régi bakelit meselemezeink, meg a rongyosra hallgatott kazettáink? A hangoskönyv átvette a gyerekszoba irányítását.

Hol vannak már a régi bakelit meselemezeink, meg a rongyosra hallgatott kazettáink? A hangoskönyv átvette a gyerekszoba irányítását. Egy-egy kedvenc mesét még ma is kívülről fújunk, elég csak egy emlékeztető sor belőle, a gyerek meg csak néz, hogy mit makog az anyja.

Hiába keressük viszont a régi mesejátékainkat, esetleg a Vaterán licitálhatunk rá, vagy a pincéből guberálhatjuk elő. Ma már a polcokon a helyüket átvették az aktuális sorozatokból kihullott celebek, vagy gyesen lévő színésznők utolsó próbálkozásai a fennmaradásért.

Emlékszünk még a távoli nyolcvanas évekre, amikor egy meselemezzel elvoltunk egész estig, s közben atomjaira szedtük a gyerekszobánkat? Így ma már Törőcsik Mari hangján halljuk a kacska macska farkát, cérnahanggal énekeljük magunkban, hogy "Mindig a sárga úton", s Bodrogi reszketeg hangján dudorásszuk a pillangót kergető Süsü dalát. Legyen egy kis retró hangulat, szavazza meg Ön minden idők legjobb mesejátékát!

Süsü, a sárkány

Csukás István vajszívű, álmatag, egyfejű sárkánya 1980-ban született, azóta filmen, lemezen, kazettán és cd-n egyaránt lenyűgözte a gyerekeket. Valahogy felnőtt fejjel már nem az igazi, lehet, hogy a sárkányos mese az a műfaj, ahol a látványos elemek überelik a témát?

Csukás Istvánnak azonban még Süsüt is megbocsátjuk, Bergendy István zenéje pedig még ma is dúdolható.

Szegény Dzsoni és Árnika

Lázár Ervin meséjéből a százarcú boszorka, az indulatos Östör király, a sértődékeny Rézbányai Győző és Ipiapacs, a hírhedt bandavezér, mind-mind határozottan jó arcok. Húsz évvel ezelőtt újhullámos mesének számított, amikor szépen átkúszik a királylányos történet egy mai focipályára, de pont ettől jó az egész. És persze nem csak mi bánjuk, hogy azok az idők elmúltak, Nyertes Zsuzsa 1982-ben még igazi jó muffnak számított, szép reményekkel.

A Négyszögletű Kerek Erdő

Ha már Lázár Ervin, akkor duplázzunk. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy döm. Dödöm. Eszünkbe jut a Négyszögletű Kerek Erdő minden valószínűtlen lakója.

Hiába, Disney megcsinálta a Hófehérkéből a Kukát, mi pedig Dömdödömöt. Azt hiszem, eredetiségben mi nyertünk.

Óz, a nagy varázsló

Nem kell nekünk Michael Jackson ahhoz, hogy Óz elvarázsoljon minket, teljesen jól elvoltunk Totó kutyával, Dorkával, madárijesztővel, bádogemberrel és a gyáva oroszlánnal nélküle is.

A dupla lemeznek hála, anyánk meg tudta főzni a hétvégi nagy menüt, amíg mi Smaragdvárosba igyekeztünk és szájtátva hallgattuk Haumann Pétert. Ha pedig régi, sárga köves úton sétálunk, ma is énekeljük: Mindig a sárga úúúton, mindig a sárga úúúúton.

Kököjszi és Bobojsza

Ez a dupla album egy szerkesztőségi kedvenc, hiába kevésbé ismert mese. Pedig igazán megérdemelné, Török Sándor meséjét ugyanis szenzációsan vitték rádiójátékra. A két kis törpe és Andris kalandjait nevetve, a végén pedig sírva hallgatjuk, szégyen ide, szégyen oda, már a könyvet is végigbőgtük több generációval együtt. Kököjszi és Bobojsza alakja furmányosan feltűnik a Hahó, Öcsi! című filmben is, de sajnos a logikai összefüggést több évtizede nem leljük.

Vuk

Az állatokért rajongó gyerekek biztos kedvence volt, bár az állatkínzással kezdődő mese normál lelkületű gyereknek nehezen emészthető. Miután Vuk szüleit elteszik láb alól, a gyerekek általában a lemez közepén feladták a rajongást és a sarokba vágták, a film, hála Dargay Attilának, adott a kis vörösnek egy esélyt.

Mert ő Vuk, a kis róka, aki éhes és fázik. És már készül az újabb változat animációs film formájában.

Bambi

No, igen, Felix Salten meséje is tragédiával kezdődik, hála a magasságosnak azért szépít a kezdeti nyomasztó hangulaton a történet. Együtt nevettünk Bambival és sírtunk, később pedig a pszichológusunk évekig kutatta, mi is lehet az oka annak, hogy nem megy le a torkunkon az amúgy ízletes őzpörkölt. Mindenki örömére a második rész is remek mese lett.

Minden egér szereti a sajtot

Emlékszik még valaki erre a zseniális mesére? A szürke és fehér egércsalád tagjait olyan színészek szólaltatták meg, mint Csákányi László, Hacser Józsa, Bodrogi Gyula, Schubert Éva. Napjainkban a Budapest Bábszínház repertoárjában is megtalálható a modern Rómeó és Júlia-történet, amelynek fő mondanivalója szerint mindegy, milyen színű a bunda, a lényeg, hogy minden egér egyformán szereti a sajtot. Ha kedveli az ementálit, szavazzon, mert: "Nincs szebb a Földön, mint sajtban a lyuk".

A kis herceg

Gyerekkorunkban jelent meg korongon Antoine De Saint-Exupéry meséje, amelyet gyerekként is szívesen hallgatunk, de igazábűl csak felnőtt fejjel értettük meg a lényeget.

Sok kis ember gyerekszobájának falát díszítette akkoriban a szőke kisfiú. Szavazzon a hercegre, hisz "Jól csak a szívével lát az ember."