Szavazzon minden idők legjobb mesejátékára!

Olvasási idő kb. 4 perc

Hol vannak már a régi bakelit meselemezeink, meg a rongyosra hallgatott kazettáink? A hangoskönyv átvette a gyerekszoba irányítását.

<embed flashvars="id=1003395&pid=144&hd=true&hi=false" height="550" id="poller_export_1003395" name="poller_export" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" src="http://poll-r.hu/poll/1003395/flash_export" swliveconnect="true" type="application/x-shockwave-flash" width="200" wmode="transparent"/>

Hol vannak már a régi bakelit meselemezeink, meg a rongyosra hallgatott kazettáink? A hangoskönyv átvette a gyerekszoba irányítását. Egy-egy kedvenc mesét még ma is kívülről fújunk, elég csak egy emlékeztető sor belőle, a gyerek meg csak néz, hogy mit makog az anyja.

Hiába keressük viszont a régi mesejátékainkat, esetleg a Vaterán licitálhatunk rá, vagy a pincéből guberálhatjuk elő. Ma már a polcokon a helyüket átvették az aktuális sorozatokból kihullott celebek, vagy gyesen lévő színésznők utolsó próbálkozásai a fennmaradásért.

Emlékszünk még a távoli nyolcvanas évekre, amikor egy meselemezzel elvoltunk egész estig, s közben atomjaira szedtük a gyerekszobánkat? Így ma már Törőcsik Mari hangján halljuk a kacska macska farkát, cérnahanggal énekeljük magunkban, hogy "Mindig a sárga úton", s Bodrogi reszketeg hangján dudorásszuk a pillangót kergető Süsü dalát. Legyen egy kis retró hangulat, szavazza meg Ön minden idők legjobb mesejátékát!

Süsü, a sárkány

Csukás István vajszívű, álmatag, egyfejű sárkánya 1980-ban született, azóta filmen, lemezen, kazettán és cd-n egyaránt lenyűgözte a gyerekeket. Valahogy felnőtt fejjel már nem az igazi, lehet, hogy a sárkányos mese az a műfaj, ahol a látványos elemek überelik a témát?

<embed height="339" name="flvplayer" src="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=55c02da801" type="application/x-shockwave-flash" width="420"/>

Csukás Istvánnak azonban még Süsüt is megbocsátjuk, Bergendy István zenéje pedig még ma is dúdolható.

Szegény Dzsoni és Árnika

Lázár Ervin meséjéből a százarcú boszorka, az indulatos Östör király, a sértődékeny Rézbányai Győző és Ipiapacs, a hírhedt bandavezér, mind-mind határozottan jó arcok. Húsz évvel ezelőtt újhullámos mesének számított, amikor szépen átkúszik a királylányos történet egy mai focipályára, de pont ettől jó az egész. És persze nem csak mi bánjuk, hogy azok az idők elmúltak, Nyertes Zsuzsa 1982-ben még igazi jó muffnak számított, szép reményekkel.

A Négyszögletű Kerek Erdő

Ha már Lázár Ervin, akkor duplázzunk. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy döm. Dödöm. Eszünkbe jut a Négyszögletű Kerek Erdő minden valószínűtlen lakója.

<embed height="339" name="flvplayer" src="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=6ffed648d2" type="application/x-shockwave-flash" width="420"/>

Hiába, Disney megcsinálta a Hófehérkéből a Kukát, mi pedig Dömdödömöt. Azt hiszem, eredetiségben mi nyertünk.

Óz, a nagy varázsló

Nem kell nekünk Michael Jackson ahhoz, hogy Óz elvarázsoljon minket, teljesen jól elvoltunk Totó kutyával, Dorkával, madárijesztővel, bádogemberrel és a gyáva oroszlánnal nélküle is.

<embed height="339" name="flvplayer" src="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=feb5c38004" type="application/x-shockwave-flash" width="420"/>

A dupla lemeznek hála, anyánk meg tudta főzni a hétvégi nagy menüt, amíg mi Smaragdvárosba igyekeztünk és szájtátva hallgattuk Haumann Pétert. Ha pedig régi, sárga köves úton sétálunk, ma is énekeljük: Mindig a sárga úúúton, mindig a sárga úúúúton.

Kököjszi és Bobojsza

Ez a dupla album egy szerkesztőségi kedvenc, hiába kevésbé ismert mese. Pedig igazán megérdemelné, Török Sándor meséjét ugyanis szenzációsan vitték rádiójátékra. A két kis törpe és Andris kalandjait nevetve, a végén pedig sírva hallgatjuk, szégyen ide, szégyen oda, már a könyvet is végigbőgtük több generációval együtt. Kököjszi és Bobojsza alakja furmányosan feltűnik a Hahó, Öcsi! című filmben is, de sajnos a logikai összefüggést több évtizede nem leljük.

Vuk

Az állatokért rajongó gyerekek biztos kedvence volt, bár az állatkínzással kezdődő mese normál lelkületű gyereknek nehezen emészthető. Miután Vuk szüleit elteszik láb alól, a gyerekek általában a lemez közepén feladták a rajongást és a sarokba vágták, a film, hála Dargay Attilának, adott a kis vörösnek egy esélyt.

<embed height="339" name="flvplayer" src="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=afaa8e01d7" type="application/x-shockwave-flash" width="420"/>

Mert ő Vuk, a kis róka, aki éhes és fázik. És már készül az újabb változat animációs film formájában.

Bambi

No, igen, Felix Salten meséje is tragédiával kezdődik, hála a magasságosnak azért szépít a kezdeti nyomasztó hangulaton a történet. Együtt nevettünk Bambival és sírtunk, később pedig a pszichológusunk évekig kutatta, mi is lehet az oka annak, hogy nem megy le a torkunkon az amúgy ízletes őzpörkölt. Mindenki örömére a második rész is remek mese lett.

Minden egér szereti a sajtot

Emlékszik még valaki erre a zseniális mesére? A szürke és fehér egércsalád tagjait olyan színészek szólaltatták meg, mint Csákányi László, Hacser Józsa, Bodrogi Gyula, Schubert Éva. Napjainkban a Budapest Bábszínház repertoárjában is megtalálható a modern Rómeó és Júlia-történet, amelynek fő mondanivalója szerint mindegy, milyen színű a bunda, a lényeg, hogy minden egér egyformán szereti a sajtot. Ha kedveli az ementálit, szavazzon, mert: "Nincs szebb a Földön, mint sajtban a lyuk".

A kis herceg

Gyerekkorunkban jelent meg korongon Antoine De Saint-Exupéry meséje, amelyet gyerekként is szívesen hallgatunk, de igazábűl csak felnőtt fejjel értettük meg a lényeget. 

<embed height="339" name="flvplayer" src="http://files.indavideo.hu/player/vc_o.swf?vID=9738f19d6b" type="application/x-shockwave-flash" width="420"/>

Sok kis ember gyerekszobájának falát díszítette akkoriban a szőke kisfiú. Szavazzon a hercegre, hisz "Jól csak a szívével lát az ember."

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

win
win
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?