Azok a gyerekek, akiknek hosszabb a gyűrűsujjuk, mint a mutatóujjuk, valószínűleg ügyesebbek lesznek a matematikában, mint az irodalmi és verbalitást igénylő feladatokban, míg azoknál a gyerekeknél, ahol fordított a helyzet, nagyobb eséllyel számíthatunk jobb képességekre olvasásban, írásban és beszédben, mint a matekpéldákban, írja a MediPress.
„A tesztoszteron és az ösztrogén hormonok anyaméhben mérhető szintje felelős az ujjak hosszáért, amelyben tükröződik a különböző agyterületek fejlettsége” - mondta Mark Brosnan pszichológus, a Bath Egyetem kutatója.
Az anyaméhben kifejtett tesztoszteron (férfi nemi hormon) hatás elősegíti azoknak az agyterületeknek a fejlődését, amelyek a matematikai és térbeli képességekért felelősek, mondta. Ez a hormon teszi hosszabbá a gyűrűsujjat. Az ösztrogén (női nemi hormon) ugyanilyen hatással van azokra a területekre, amelyek a verbális képességekért felelősek és jobban fokozza a mutatóujj fejlődését mint a gyűrűsujjét.
A vizsgálatban Brosnan és kollégái fénymásolatot készítettek az iskola-alkalmassági vizsgát tett gyermekek tenyeréről és tolómérő segítségével 0,01 mm pontossággal megmérték a mutató- és gyűrűsujjukat. Az ujjhosszak arányát használták, hogy meghatározzák a tesztoszteron és az ösztrogén hatás mértékét.
A kutatók először külön értékelték a lányok és a fiúk teszteken elért eredményeit és összehasonlították a mért ujjhossz arányokkal. Fiúk esetében egyértelmű összefüggést találtak a hosszabb gyűrűsujjal kimutatott születés előtti fokozott tesztoszteron hatás és a matematika eredmények között. Ezzel párhuzamosan azok a lányok értek el jobb eredményeket irodalomból, akiknél rövidebb volt a gyűrűsujjuk, mint a mutatóujjuk, ami a születés előtti gyengébb tesztoszteron hatásra utal, számol be a MediPress.
A kutatók a két nemet egybevetve is összehasonlították az ujjhosszakat és az alkalmassági teszten elért eredményt is, és azt találták, hogy a hosszabb gyűrűsujj, vagyis a nagyobb tesztoszteronhatás így is a matematikai képességeket erősíti a verbális képességek javára, számol be a MediPress.
„Az ujjak aránya érdekes betekintést enged a veleszületett és a kognitív képességekbe” – nyilatkozta Brosnan. Az eredményeket a British Journal of Psychology következő számában fogják közölni. A kutató a jövőben kollégáival azt fogja tanulmányozni, hogy az ujjak aránya kapcsolatban áll-e egyéb kognitív és viselkedésbeli tényezőkkel, mint például a technofóbia, a lehetséges diszlexia (olvasási nehézség) vagy pályaalkalmasság.