A mentális problémák együtt haladnak a trendekkel, ugyanis megjelentek a kórós tetoválásgyűjtők és az edzőterem-fetisiszták. Európában 50 millió ember szenved valamilyen lelki betegségben, az alkoholizmus, a droghasználat és az információhajszolás pedig egy leterhelt agy tünetei.
Az agykutatásnak Magyarországon óriási hagyományai vannak, világszerte nagy hírnévnek örvend. Amíg nem válaszoltuk meg azt a kérdést, hogy miért lesz egy 18 éves fiúból hirtelen skizofrén, addig nem érdemes a gyógyszeres kezelésre koncentrálni - tudtuk meg prof. Dr. Freund Tamás agykutatótól.
Egy leterhelt agy: vissza az alapokig
Az elkövetkező hónapokban több, a mentális egészséggel, illetve annak kutatásával, gyógyításával kapcsolatos eseményre is sor kerül. A Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlése, Civilizáció, Lélek, Agykutatás címmel január 26-29. között Sopronban zajlott, a „Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: fókuszban a depresszió, a szorongás és a szkizofrénia” című kongresszus pedig március 18-19. között várja az érdeklődőket. Aki lemaradt a kongresszusról az esemény honlapján tájékozódhat.
A soproni konferencián két olyan betegségcsoportról is szó volt, melyeknek aktualitása óriási: az egyik az időskori neurodegeneratív problémák, a másik pedig a neuropszichológiai betegségek. "Agyunk számára az információ jelenti a környezetet – folytatja a professzor. Az elmúlt 50-100 évben az agyunk megpróbált alkalmazkodni egy felgyorsult világhoz. Az alkoholproblémák, a droghasználat és az információhajszolás pedig egy leterhelt agy tünetei. Lelki elsivárosodás és krónikus stressz forrása. Miért terjednek rohamosan a depressziós, skizofrén és szorongásos problémák? Hogy erre választ kapjunk, további kutatás és fejlesztés kell. A betegségek alapmechanizmusának megértése nélkül nem lesz fejlődés. A gyógyszerek álmosítanak, függővé tesznek, rombolnak, ezért más vegyület típusokkal kell foglalkozni. Pedig jobb lenne a megelőzésre fektetni a hangsúlyt. A megoldás kulcsa a felfedező kutatásokban van. Az is kérdés, hogy mennyire sikerül a társadalommal megértetni az agykutatás hasznát.”
Ma már népbetegségnek számít a mentális zavar
Az eseményen sok neves külföldi előadó és nemzetközi szervezet is részt vett. Dr. Molnár Károlytól, a Vándorgyűlés szervező bizottságának elnökétől megtudtuk, hogy Európában 50 millió ember szenved valamilyen lelki betegségben, 10%-a pedig konkrét depresszióban: „Hazánkban az öngyilkossági ráta szintén magas, de valamelyest csökkent az utóbbi években. Összefogásra van szükség, mert a cél közös. A konferenciákon mindezt tovább tudjuk gondolni.”
Európai Uniós támogatás esetén néhány éven belül lényegesen csökkenthetők a megbetegedésekből fakadó társadalmi és gazdasági terhek. Magyarország hiteles képviselője ennek a törekvésnek, mivel kiemelkedő kutatói vannak ezen a területen és a magyar pszichiáterek is elismertek Európában és a világban.
A magyar pszichiátria és a mentális ellátás egésze az utóbbi években a működőképességét veszélyeztető gondokkal küzd. A pszichiátriai gondozás, ambuláns ellátás krízise, a közösségi pszichiátriai szolgáltatások irányába történő elmozdulás nehézségei, a fekvőbeteg ellátás hiányai és egyenlőtlensége, a rehabilitáció helyének „újraértelmezése” rontotta a pszichiátriai ellátórendszert igénybe vevők helyzetét is az egészségügyi ellátó rendszeren belül, mindennapi súlyos gondokat okozva.
Testedzésfüggőség és tetoválásgyűjtés
Természetesen a hazai pszichiátria legrangosabb eseményén számos szakmai újdonság és érdekesség is terítékre került. A pszichiátriáról is elmondható, hogy halad a korral, több, kifejezetten a XXI. századi kérdésről is szó esett a rendezvényen.
Újszerű probléma például az izomdiszmorfia, a férfiak speciális testképzavara, mely az izomzat képzelt hiányosságával való patológiás foglalatosságot jelenti. Az izomdiszmorfia gyakran társul például testedzésfüggőséggel, a társas kapcsolatok romlásával, szigorú diétázással, anabolikus szteroid szedésével és dependenciával.
Szintén a modern trendekre válaszoló téma a tetoválásgyűjtők vizsgálata. A tetovált embert a posztmodern társadalom tévhitek alapján negatív gondolatokkal bélyegzi meg. Ezzel szemben a vizsgálati eredmények szerint például a káros szenvedélyekre vonatkozó adatok ellentmondanak a negatív előítéleteknek. A tetováláshalmozókra jellemzőbb az impulzivitás, egocentrizmus, és jobban kedvelik a szokatlan embereket és dolgokat, mint az „átlagos” emberek.
Lovasterápia és placebo biznisz
A gyógylovagoltatást az egészségügyben főleg fizikoterápiás, rehabilitációs céllal végzik, míg a gyógypedagógiai lovaglás a mentálisan retardált és az autista betegek kezelésében mutatott jó eredményeket. A ló-mediált pszichoterápiában a ló mint koterapeuta segíti a terápiás folyamatot. A kezelés a már nem akut fázisban lévő skizofrén betegeknél kifejezett önbizalom-fokozó, a külvilág iránti érdeklődési szintet emelő, empátiát és szociális készségeket fejlesztő eljárásnak bizonyult.
Szintén érdekes terület a placebohatás vizsgálata, amivel több előadás is foglalkozott a rendezvényen. Bemutatták az első magyarországi placebohasználatot vizsgáló tanulmányt is: az országos reprezentatív háziorvos-mintán készült kérdőíves vizsgálat alapján a válaszolók 83%-a már használt legalább egyszer placebót, 78%-uk pedig az elmúlt év során. A 93% hatásosnak tartja a placebohasználatot, bizonyos körülmények között. Az eredmények alapján tehát az orvosi placebohasználat létező gyakorlat Magyarországon, és a használattal kapcsolatos dilemmákban nagy segítséget jelentene a téma hazai szakmai diskurzusokban való fokozottabb jelenléte.
