Éppen beindult a kánikula június közepén, az ország nagy részén 32 Celsius-fok körüli maximális hőmérsékletet mértek, és sok helyen az éjszaka sem hozott igazi enyhülést. A Bükk-vidék nagy részén is megközelítette a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot, ám pórul járt volna az, aki ez alapján választott ruházatban látogatta volna meg a környék egyik sajátos karsztképződményét, a Mohos-töbröt. Ebben a mélyedésben ugyanis a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének mérőállomása hajnalban mínusz 0,15 Celsius-fokot regisztrált.
De milyen hely is az a töbör?
A Bükk-vidéket járva itt-ott sajátos, kerekded alakú mélyedéseket vehet észre a figyelmes szemlélő. Ezek a „gödrök” lehetnek egészen aprók, mindössze néhány méteresek, de akár több száz méter is lehet az átmérőjük. Alakjuk is sokféle: van, amelyiknek lapos az alja, és olyan is akad, amelynek egyértelműen látható a legmélyebb pontja, ahol akár víznyelő is kialakulhat. Ismertebb nevei még a ponor, a debrő és a dolina – bár ez utóbbi igen félrevezető, hiszen a szláv nyelvekben, például a szlovákban is, a dolina egyszerűen völgyet jelent. Ami összeköti a töbröket, az a kialakulásuk. A töbör felszíni karsztforma, amelyet hosszú idő alatt a víz alakított ki, ahogy kimosta a kőzetet.
Így alakulnak ki ezen a helyen a mínuszok
A töbröknek gyakran sajátos mikroklímája alakul ki. Ez a felelős a meglepő hőmérsékleti értékért, amelyet június 18-án mértek. Nem ez volt az első eset, hogy az országban máshol mért adatokhoz képest sokkal alacsonyabb értéket mutatott ezen a helyen a hőmérő higanyszála. Idén januárban például mínusz 23 fokot mértek a töbörben, de 2021-ben olyan esetet is feljegyetek, amikor mínusz 35,5 Celsius-fokot regisztráltak a műszerek. Megfelelő légköri körülmények között azért tud ilyen hideg kialakulni a sajátos mélyedésben, mert lesüllyed és összegyűlik az alján a hideg levegő.
„Tehát a felszín által kisugárzott hő energiaveszteséget jelent (felszíni kisugárzás), a felszín hűlésnek indul és a felszín közeli, hideg, sűrűbb légtömegek gravitációs úton a mélyebb fekvésű területek felé mozdulnak el (ilyenek a töböraljak, ahol csapdába esnek és felhalmozódnak)”
– magyarázta el a jelenséget közösségi oldalán a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézete. Ehhez persze az is kell, hogy nyugodt, szélcsendes és száraz legyen az idő. A szél azért nem kedvez a töbör lehűlésének, mert kifújja az összegyűlő hideg levegőt, a szárazság pedig azért elengedhetetlen, mert a nedves talaj sokkal lassabban hűl le. „Egy felszínig nedves talaj általában nagyon nehezen tud lehűlni, hiszen a hővesztést a víz által vezetett hő folyamatosan kompenzálni tudja” – mondta Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense. Ez a sajátos mikroklíma egészen hihetetlennek tűnő hőmérsékleti különbségeket is eredményezhet.
2022 augusztusában például a Mohos-töbörben 8 órás különbséggel 30 Celsius-fok feletti és fagypont alatti értékeket mértek a műszerek.
Annak, aki esetleg arra gondolna, hogy a nyár további részében majd valamelyik töbörbe húzódva vészeli át a legforróbb napokat, sajnos rossz hírünk van: a legtöbb ilyen mélyedésbe tilos bemenni, csak azok látogathatók, amelyeken átvezet jelzett turistaút. Ennek oka, hogy a töbröket gyakran lakják szigorúan védett hidegkedvelő fajok.
Nem ez az egyetlen különleges karsztforma
A töbrökön kívül még számos sajátos, izgalmas karsztforma található a Bükk hegységben. A Bükk-fennsík anyaga alapvetően mészkő és dolomit – két olyan kőzet, amely hajlamos a karsztosodásra. A víz az évszázadok, évezredek alatt rendkívül sokféle, érdekes formát mosott ki a kőzetekből. Ilyen például a víznyelő, amely tulajdonképpen egy nyílás, amelyen keresztül a csapadék a felszín alá jut. Olykor töbrök vagy hasonló mélyedések alján helyezkedik el.
Gyakran egyszerű tónak tűnnek az uvalák, amelyek azonban valójában összeoldódott töbrök. Magyarul töbörsornak is szokták hívni. A karsztosodás előrehaladtával alakulnak ki, ahogy az egymás közelében elhelyezkedő töbrök pereme egyre közelebb kerül egymáshoz, végül összeér, és kialakul az uvala.
A zsomboly is mélyedés, de az uvalával ellentétben nem lapos és lefolyástalan, hanem akár 100 méter hosszú, aknaszerű barlang. Bejárata gyakran nyílik töbörből.
A polje a legnagyobb zárt mélyedéses karsztforma, mérete elérheti akár az 500 négyzetkilométert is. Kialakulásában a víz munkáján kívül más folyamatok, például tektonikus mozgások, a mészkő kopása vagy süllyedése is közrejátszanak. Megoszlanak a vélemények, hogy Magyarországon létezik-e egyáltalán polje, Leél-Őssy Sándor geográfus-barlangkutató szerint a Nagy-Mező és a Fekete-Sár─Zsidó-rét is ilyen karsztforma.
A karsztosodás természetesen nemcsak a felszínt érinti, hanem alatta is kifejti hatását. A víznyelőkön és a zsombolyokon lejutó víz a föld mélyében hatalmas barlangokat alakíthat ki. Így jöttek létre a többi között Magyarország legmélyebb üregei, a Bányász-barlang és az István-lápai-barlang is. A víz aztán a hegység belsejét átszővő roppant bonyolult, ám nagyrészt láthatatlan vízáramlási rendszeren halad tovább. Ez egyfajta hatalmas szűrőként is funkcionál, aminek köszönhetően a Bükk-vidék jelentős részén a hegység belsejéből előtörő víz kezelés nélkül is iható.
Nyitókép: Wikimedia Commons / Pudelek (Marcin Szala)
Nézd meg, hogy az ország tüdejének is nevezett Bükk-vidéken kívül még hol nagyon tiszta a levegő, kattints ide!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
