Legszívesebben kirohannál a világból, ha azt látod, hogy valaki a közeledben dobol az ujjaival, rázza a lábát, kattogtatja a tollát vagy babrál a hajával? Ha ismerős az érzés, akkor lehet, hogy rád is jellemző egy különös állapot, amit csak most kezdenek igazán feltárni.
Mizokinézia: minden harmadik embert zavar a matatás
A mások apró, ismétlődő mozdulataira adott negatív érzelmi reakció nem szimpla rigolya, a jelenségnek tudományos elnevezése is van: ez a mizokinézia. Bár ezek a cselekvések sok ember számára ártalmatlannak tűnnek, mások ingerültséget, szorongást dühöt érezhetnek, ha babrálást tapasztalnak maguk körül.
Bár a közösségi oldalakon és az online fórumokon egyre többen számolnak be a saját rossz élményeikről, a szakemberek csak nemrégiben kezdtek el komolyabban foglalkozni a témával. Az egyik fontos vizsgálatot a British Columbia Egyetem kutatói végezték több mint 4100 ember bevonásával.
Az önbevallásos teszt alapján azt találták, hogy az emberek körülbelül egyharmadát érinti a mizokinézia valamilyen szinten.
Vagyis a jelenség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, és nem kizárólag a klinikai esetekre korlátozódik, hanem nagyon széles populációban tetten érhető.
Érdekesség, hogy a mizokinézia nagyobb arányban jelentkezhet a nőknél, mint a férfiaknál, legalábbis ez derült ki a kutatás azon részéből, amelyben egyetemisták vettek részt. Míg a nők 43 százaléka számolt be arról, hogy erőteljesen érzelmi hatást vált ki bennük mások babrálása, a férfiaknál csak 25 százalék volt ez az arány.
A mizokinéziát gyakran hasonlítják a mizofóniához, ami bizonyos hangokra való érzékenységet takar. A szindrómával élők irritálónak és érzelmileg megterhelőnek találhatják például a csámcsogást, a szuszogást, a szipogást vagy az óra ketyegését. A két jelenséggel járó reakciók nagyon hasonlók, a fő különbség, hogy egyik esetben a hallott, a másikban a vizuális ingerek váltják ki a tüneteket. A két állapot együttesen is előfordulhat, de különálló rendellenességnek tekintik őket.
Miért találják sokan idegesítőnek mások babrálását?
Mivel sok mizokinéziás arról számol be, hogy képtelen nem észrevenni a másik matatását, a kutatók megpróbálták feltárni az okokat. Megvizsgálták, hogy az érintettek figyelmi rendszere érzékenyebb-e a perifériás ingerekre, nehezebben blokkolják-e a nem lényeges környezeti tényezőket, de nem találtak erre utaló bizonyítékot.
A szakemberek szerint elképzelhető, hogy a mizokinéziában az úgynevezett tükörneuronok játszanak szerepet. Ezek az agyban található idegsejtek nemcsak akkor mutatnak aktivitást, amikor mi magunk végrehajtunk egy cselekvést, hanem olyan esetben is, amikor megfigyelünk valakit. A tükörneuronok létrehozzák a látott mozgás agyi reprezentációját, mintha mi is azt csinálnánk.
Akik folyton matatnak vagy babrálnak valamivel, általában azért teszik, mert szoronganak vagy idegesek. Ha egy mizokinéziában szenvedő embert ezt látja, akkor a tükörneuronok miatt bennük is hasonló érzelmek jelennek meg, ami frusztráló lehet – feltételezik a kutatók, de igazán biztosat csak további vizsgálatok után lehet kijelenteni.
Milyen problémákat okozhat a miziokinézia?
Könnyű legyinteni arra, hogy egyesek rosszul viselik mások matatós-babrálós mozdulatait, de ennél többről van szó, és sokak számára nagyon megterhelő lehet.
Az érintettek nemcsak erős érzelmekről számolnak be, hanem arról is, hogy érzékenységük miatt rosszul érzik magukat társas környezetben: elviselhetetlennek tűnő helyzetek alakulnak ki a munkahelyükön, iskolában vagy más nyilvános helyeken. Néhányan emiatt visszahúzódóvá válhatnak, és szándékosan kimaradnak a közösségi eseményekből, ami hosszabb távon súlyos problémákat okozhat.
Olvasd el azt is, miért mászunk falra bizonyos hangoktól.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
