kis autó kerék

A második világháború gyér lehetőséget hagyott maga után a francia autóipar számára a virágzásnak. A legtöbbek fantáziáját reálisan csak egy alacsony költségvetésű „cyclecar”, vagyis bicikli és autó egyszerű hibridjének tökélyre fejlesztése mozgathatta.

Nem csak kicsi az autó, még a kerekeit is eldugja, ha kell

Ez volt a „drive” a viszonylag nagy és jól menő, párizsi autószerelőműhely tulajdonos Robert Hannoyer fejében is, ami a bámulatos mikroautó megálmodásához vezette. Az első ránézésre kajakhoz, majd jobban szemügyre véve, repülőre hajazó karosszériában az utas a vezető mögött foglalhatott helyet, a kabriókivitel pedig alapfelszereltség volt.

A legizgalmasabb „feature”, amelyet a praktikusan és az igények kielégítésének maximális szem előtt tartásával tervezett autó tudott, mégis az volt, hogy az első két kerekét maga alá tudta húzni. Ezt úgy tudta megtenni, hogy

az orrát szándékosan nagyon könnyűre tervezték, így az simán felemelkedett addig, amíg a két első kerék oldalról be nem gurult alá.

A kreatív műhelytulajdonos ezt azért tartotta fontos fejlesztésnek, mert az 1950-es években komoly megszorítások sújtották a nyilvános tereken parkolni szándékozó franciákat. 

A kerekek behúzása viszont még azt is megengedte, hogy akár egy szűk ajtón is be tudjon gurulni a mikroautó egy privát kertbe, vagy belső udvarba, és ne nyomassza tulajdonosát a parkolás kínja.

A szerviztulajdonos Hannoyer nevét visszafelé viselő Reyonnah 1950-ben debütált Párizsban. Ekkor láthatta először a nagyérdemű, de az egy évvel későbbre, 1951-re elkészített szériaváltozat már ehhez képest is számos módosítást szenvedett el. Hiába volt azonban nagyszerű az összes ötlet és bravúros a kivitelezés, források hiányában 1954-re a projekt hamvába halt, addigra pedig állítólag összesen nem készült el több nagyjából 17 Reyonnah minikocsinál. 

Ha érdekel egy másik apró autó rövidke életútja is, akkor tekints bele ebbe a történetbe is.