sötét falu

A Föld keringési pályájának és 23,5 fokos dőlésszögének következményeként a sarkkörökön túli területeken télen a táj hosszú sötétségbe burkolózik. Nyáron pedig, ha kell, ha nem, folyamatos a virrasztásra kárhoztató világosság.

Ez az egyik leghosszabban sötét falu a világon

A téli sötét nappalok és nyári világos éjszakák száma az Északi-sarkhoz közeledve egyre nő, míg magán az Északi-sarkon már éppen fél évig van szakadatlanul nappal, és ugyanilyen hosszúra nyúlik, egyetlen összefüggő, fél éven át tartó éjszakává a téli fénytelenség is. 

A számunkra szokatlan jelenség számos ország lakosait érinti: a skandináv államok mellett Izlandot, de Kanadának is jó részét, és Alaszka révén az Amerikai Egyesült Államokat is. Természetesen Oroszország jelentős területén is ennek megfelelően él a lakosság. Ilyen az 1915-ös alapítású Dickson (Ди́ксон) is, mely a világ egyik legészakibb lakott települése, s így ott az éjszakai sötétség akár 50 napig is tarthat egyfolytában. (Nevét a svéd kereskedő és iparos Oscar Dicksonról kapta.)

A furcsa fényviszonyok mellett az időjárás sem kíméli a csekély számú lakost. Ugyan a rekordok között regisztráltak már nyári 26 Celsius-fokot meghaladó kánikulát is, de az átlagos napi maximum hőmérséklet még augusztusban sem közelíti meg a 10 fokot, a rekord hideg pedig -48 fok volt egyszer egy februári napon.

Mindehhez átlagosan évi 210 nap havazik.

Lakosainak száma az 1980-as évek legvégére alulról karcolta a 4500 fős rekord létszámot, de mára már csak alig 320 kitartó, sötét- és hidegtűrő ember állja Dickson zord körülményeit. Pedig feltehetően a hideget és a sötétséget is könnyebb jó társaságban elviselni, Oroszországban két 100 000 lakost jóval meghaladó népességű város is van a sarkkörön túl: Murmanszk 320 000, míg Norilszk 135 000 fős lakossággal dicsekedhet.

Ha ezek után érdekel a legészakibb lakott sziget és annak bizarr jogi szabályai, tekints bele ebbe a korábbi anyagunkba is.