Rejtélyes Árpád-kori lelet került elő a föld alól

Olvasási idő kb. 2 perc

Tatárbuzogányokat találtak több, dunántúli lelőhelyen. A szakértők a leleteket a középkor egyik legnagyobb rejtélyének tekintik.

Amint arról a teol.hu beszámolt, az Árpád-kori magyar régészeti emlékek egyik legizgalmasabb leletei kerültek elő több Tolna vármegyei település környékén a föld alól. A lap a Wosinszky Mór Múzeum régész-muzeológusát, K. Németh Andrást kérdezte a tatárbuzogányokról.

A tatárbuzogányok első példányaira még a 2000-es évek elején, Muhi környékén bukkantak egy ásatás során, azóta sem sok hasonlót találtak a régészek. K. Németh András a lapnak összegezte, Tolna vármegyében összesen három ilyen példányról tudnak, ezekre Tolnanémedi, Tamási és Szekszárd mellett bukkantak az elmúlt időszakban. 

Az Árpád-kor legizgalmasabb leleteinek egyike ez a buzogány

A kutatók részéről abban sincs még egyetértés, vajon kik használták a tatárbuzogányokat, maguk a tatárok, vagy szövetségeseik, netán a magyarok? A tatárbuzogány mindenesetre keleti eredetű szerszám lehet,

Idézőjel ikon

tollas kialakítású, nyolcszögletű fém, a könnyűlovasság egyik fegyvere.

Különlegességét tovább fokozza, hogy még csak azt sem lehet kijelenteni, hogy a mostani leletek azokról a helyszínekről kerültek volna elő, ahol a tatárjárás során nagy pusztítás történt.

Különleges emlékei a múltnak

A szakemberek így azt is az is elképzelhetőnek tartják, hogy kereskedelem által került pár példány hazánkba, magyar kézbe. Annak ellenére ugyanis, hogy a tatárjárás során mekkora keleti hadsereg fordult meg ezeken a területeken, sokáig egyet sem találtak belőlük, és még

Idézőjel ikon

a legmodernebb technikákkal is csak pár darabot sikerült fellelni.

„A tatár buzogány első biztos lelőhelye a híres muhi csatatér. Egy keleti könnyűlovassírjában találták meg 2001-ben az első nyolcszögletű vasbuzogányt" – mondta a lapnak K. Németh András régész-muzeológus. A szakember szerint  Tolna vármegye területét leginkább a Duna környékén érintette a keleti hadsereg, ezek a buzogányok pedig a megye belsőbb területein rejtőztek a föld alatt. Joggal nevezik tehát a magyar középkor legizgalmasabb fegyvertörténeti rejtélyének őket, a velük kapcsolatos kérdésekre választ csak a jövő feltárásai adhatnak. (Címlapképünk illusztráció.)

Hogy mennyiben kapcsolódott a tatárjárás által érintett területek

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.