IV. Béla Magyarország királya volt, akit élete során kétszer is megkoronáztak, az utókor emlékezetében mégis elsősorban a tatárjárás királyaként él.
Tatárbuzogányokat találtak több, dunántúli lelőhelyen. A szakértők a leleteket a középkor egyik legnagyobb rejtélyének tekintik.
Batu kán, a tatárjárás vezetője virágzó kánságot alapított tőlünk keletre. De miként került éppen ő Magyarországra a mongol seregek élén?
A Bács-Kiskun vármegyei Tázláron, a Templomhegyen újabb megrendítő nyomaira bukkantak a tatárjárás idején történt eseményeknek, ahol a régészek önerőből, saját költségen indították el az ásatást.
Egy dolog, hogy valaki megszerzi a hatalmat. Nem könnyű az sem. De megtartani és legitimálni azt, már jóval bonyolultabb. Sok tényező együttállása kell hozzá, e tényezők közül egészen biztosan nem hiányozhatott az isteni legitimáció. Még a világ egykori urának, Dzsingisz kánnak is szüksége volt rá.
IV. Béla király legidősebb lányát, Árpád-házi Szent Kingát, vagyis Kunigundát a lengyel és a litván nép is védőszentjeként tiszteli; a legenda szerint a magyar királylány imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól, és más csodás tettek is fűződnek alakjához.
Mai kattintásvadászat-paródiánkban a tatárjárás legfontosabb ütközetére, a muhi csatára emlékezünk.
