Ezért nézünk szívesebben szép dolgokat: evolúciós oka van

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy új kutatás rávilágított arra, hogy miért részesíti előnyben az agyunk a szép dolgokat: a folyamat mögött a hatékonyság áll. A kutatók felfedezték, hogy amikor esztétikailag vonzó vagy szimmetrikus dolgokat nézünk, az agyunk kevesebb energiát használ fel.

A kísérletek során a résztvevőknek különböző képeket mutattak, miközben agyi aktivitásukat figyelték. Az eredmények azt mutatták, hogy a szépnek ítélt tárgyak vagy tájak esetében az agy sokkal kisebb mértékű aktivitást mutatott, mint a semleges vagy csúnyának tartott látvány esetében. Ez a jelenség a kutatók szerint azt jelenti, hogy a szép dolgok könnyebben emészthetőek az agyunk számára.

Az evolúció miatt keressük a szépet

A tanulmány szerint ez a fajta hatékonyság evolúciós előnyt jelenthetett az emberek számára, mivel az agy az egyik legtöbb energiát fogyasztó szervünk. Minden olyan mechanizmus, amely kevés kalóriát éget a környezet értelmezése közben, segítette a túlélésünket. A természetes szelekció során tehát

előnybe kerültek azok az emberek, akik keresték a könnyen feldolgozható, azaz szép vizuális ingereket, mert ezzel energiát spóroltak meg más létfontosságú feladatokra.

Azért kerestük a szép dolgokat az evolúció során, mert így energiát spórol az agyunk
Fotó: Jonathan Knowles / Getty Images Hungary

Az agyunkat ösztönösen vonzzák az esztétikus dolgok

Ez segíthet megmagyarázni, miért preferálják az emberek az átlagos kinézetű arcokat a szokatlanokkal szemben, vagy miért kedveljük a szimmetrikus kialakításokat. Az agyunk úgy van huzalozva, hogy

Idézőjel ikon

a harmonikus, szimmetrikus vagy ismerős mintázatokat ismerje fel a leggyorsabban.

Tehát ami esztétikus, az valójában egy olyan vizuális kód, amelyre az idegrendszerünk már fel van készülve, így nem kell extra erőfeszítést tennie a kép dekódolásához.

Az, hogy mi tetszik nekünk, nem egy döntés, hanem az agyunk törekvése arra, hogy energiatakarékosan működjön. Ezzel a felfedezéssel a tudósok közelebb kerültek ahhoz, hogy megértsék, miként is formálta az evolúció az szépérzékünket.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy az emberi agy miért vált elképesztően összetetté, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.

Offline

11 napra eltűnt a leghíresebb krimiíró: a rejtélyt senki sem tudta megfejteni

Minden idők egyik legjobb krimiírója, Agatha Christie 1926 decemberében nyomtalanul eltűnt berkshire-i otthonából. A hátrahagyott, üres autója és a 11 napig tartó országos keresés a mai napig lázban tartja a rajongókat és a történészeket, hiszen az írónő soha többé nem volt hajlandó beszélni arról, mi is történt valójában.