Árpád ültethette hazánk legidősebb fáját: itt találod a ma is élő növényt

Olvasási idő kb. 2 perc

A fa nevét Árpád fejedelemről kapta, és a legenda szerint ő maga ültette el. A helyiek úgy tartják, hogy a fejedelem lovának kötőféke hagyta nyomát a törzsén 907-ben, amikor seregével itt pihent meg, és haditanácsot tartott a pozsonyi csata előtt.

A Győr-Moson-Sopron megyei Héderváron, a Boldogasszony-kápolna udvarán található Árpád-tölgy Magyarország legidősebb fája, minden bizonnyal a legöregebb élő fa hazánkban. A becslések szerint a tölgy kora 700–800 év, de egyes források szerint akár 1000 éves is lehet.

Ezt tudjuk az Árpád-fáról

Ha az Árpád-fa mesélne tudna...
Fotó: évfája.hu

A hédervári Árpád-tölgy nemcsak természeti, hanem történelmi szempontból is jelentős. Az egész középkorban Győr, Moson és Pozsony vármegye hármashatárának számított, és koronája árnyékában számos regionális gyűlést tartottak. 2007-ben egy vihar letörte fő ágainak többségét, de civil összefogás segítségével sikerült megmenteni.

Idézőjel ikon

2015-ben elnyerte az Országos Erdészeti Egyesület különdíját az Év Fája versenyen.

A fa jelenlegi adatai

  • Faj: kocsányos tölgy
  • Kora: 700–800 év (becslés)
  • Magasság: 14 méter
  • Törzskerület: 720 cm

Az Árpád-tölgy tehát nemcsak Magyarország legidősebb fája, hanem egy élő emlék is, amely évszázadokon átívelve tanúja volt a történelemnek.

Itt áll a világ legidősebb fája

Hihetetlen, de az Árpád-fánál is idősebb a világ legöregebbje, amely az egyesült államokbeli Fehér-hegységben él. A termetes növény korát megközelítőleg 4800 évre becsülik, ám azt senki sem tudja, pontosan melyik is az,

a fa védelme érdekében ugyanis titokban tartják, hol is található. 

Annyi viszont biztosan tudható, hogy magassága nem több, mint 12 méter, amely egy simatűjű szálkásfenyő esetében teljesen szokványos: abban a zord, szeles, száraz környezetben, amelyben élnek, a gyors növekedésnél ugyanis sokkal fontosabb a stabilitás. E fafaj rendkívüli időtartamát a kutatók elsősorban a lassú növekedésüknek, valamint annak tulajdonítják, hogy hihetetlenül ellenállóak:

Idézőjel ikon

gyantájuk, valamint szerkezeti adottságaik védelmet nyújtanak a kártevőkkel, a betegségekkel és a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.

Ha kíváncsi vagy a magyar Pompeire, olvasd el ezt a cikket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?