A fa nevét Árpád fejedelemről kapta, és a legenda szerint ő maga ültette el. A helyiek úgy tartják, hogy a fejedelem lovának kötőféke hagyta nyomát a törzsén 907-ben, amikor seregével itt pihent meg, és haditanácsot tartott a pozsonyi csata előtt.
A Győr-Moson-Sopron megyei Héderváron, a Boldogasszony-kápolna udvarán található Árpád-tölgy Magyarország legidősebb fája, minden bizonnyal a legöregebb élő fa hazánkban. A becslések szerint a tölgy kora 700–800 év, de egyes források szerint akár 1000 éves is lehet.
Ezt tudjuk az Árpád-fáról

A hédervári Árpád-tölgy nemcsak természeti, hanem történelmi szempontból is jelentős. Az egész középkorban Győr, Moson és Pozsony vármegye hármashatárának számított, és koronája árnyékában számos regionális gyűlést tartottak. 2007-ben egy vihar letörte fő ágainak többségét, de civil összefogás segítségével sikerült megmenteni.
![]()
2015-ben elnyerte az Országos Erdészeti Egyesület különdíját az Év Fája versenyen.
A fa jelenlegi adatai
- Faj: kocsányos tölgy
- Kora: 700–800 év (becslés)
- Magasság: 14 méter
- Törzskerület: 720 cm
Az Árpád-tölgy tehát nemcsak Magyarország legidősebb fája, hanem egy élő emlék is, amely évszázadokon átívelve tanúja volt a történelemnek.
Itt áll a világ legidősebb fája
Hihetetlen, de az Árpád-fánál is idősebb a világ legöregebbje, amely az egyesült államokbeli Fehér-hegységben él. A termetes növény korát megközelítőleg 4800 évre becsülik, ám azt senki sem tudja, pontosan melyik is az,
a fa védelme érdekében ugyanis titokban tartják, hol is található.
Annyi viszont biztosan tudható, hogy magassága nem több, mint 12 méter, amely egy simatűjű szálkásfenyő esetében teljesen szokványos: abban a zord, szeles, száraz környezetben, amelyben élnek, a gyors növekedésnél ugyanis sokkal fontosabb a stabilitás. E fafaj rendkívüli időtartamát a kutatók elsősorban a lassú növekedésüknek, valamint annak tulajdonítják, hogy hihetetlenül ellenállóak:
![]()
gyantájuk, valamint szerkezeti adottságaik védelmet nyújtanak a kártevőkkel, a betegségekkel és a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.
Ha kíváncsi vagy a magyar Pompeire, olvasd el ezt a cikket is!
























