Kaukktojásokat keresünk szentek, vezérek és kormányzók között. Te mennyire ismered a magyar történelmet? Teszteld kvízünkben!
A fa nevét Árpád fejedelemről kapta, és a legenda szerint ő maga ültette el. A helyiek úgy tartják, hogy a fejedelem lovának kötőféke hagyta nyomát a törzsén 907-ben, amikor seregével itt pihent meg, és haditanácsot tartott a pozsonyi csata előtt.
A IX. és a X. században a magyarok és a vikingek is gyakran indítottak rablóhadjáratokat Európa különböző részeire. Kérdés, vajon találkozhatott-e egymással a két nép – a válasz igen, ám nem úgy, mint azt elsőre gondolnád.
Az Árpád-kor három évszázada alatt számtalan jelentős királyunk uralkodott. Az Árpád-ház elnevezés viszont talán csak Pray Györgynek köszönhető, hiszen akár Álmos is lehetett volna névadója az uralkodóháznak. Ez azonban már történelem... Te mennyire emlékszel a töriórákról, mit tudsz az Árpád-házi királyokról?
Úgy tűnik, hamarosan azonosíthatják a magyar szent királylány, Árpád-házi Szent Margit koponyaereklyéjét.
Árpád, az Etelközből a Kárpát-medencébe települő magyarok nagyfejedelme volt, a Magyarországon három évszázadon keresztül uralkodó Árpád-házi királyok névadója, jóllehet, ők magukat sosem illették ezen a néven. Még a középkorban is csak a szent királyok nemzetsége megnevezést használták rájuk. Te mit tudsz még róluk?
Ellenkirály került a magyar trónra, mégpedig bizánci támogatással. Történt mindez 1163. január 27-én, amikor unokaöccse, III. István uralkodása alatt megkoronázták IV. Istvánt.
1301. január 14-én elhunyt III. András, az utolsó Árpád-házi magyar király, akinek halálával kihalt az akkor már háromszáz éve uralkodó királyi ház férfiága. Bizalmasa, István nádor halálakor „az Árpád-ház utolsó aranyágacskájaként” búcsúztatta az uralkodót. András királyi származását azonban már a kortársak közül is többen kétségbe vonták.
