Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Évente csak egyszer mozdítják meg azt a kőlapot, ami a székesfehérvári királysírokat rejti. A Díványnak Kovács Loránd Olivér, a Szent István király Múzeum szakmai igazgatója mesélt II. (Vak) Béla királyunk csontjainak azonosításáról.
Két évvel ezelőtt vettek mintát a székesfehérvári osszárium mind a 900 csontjából a Magyarságkutató Intézet régész munkatársai annak érdekében, hogy azokon genetikai vizsgálatokat végezzenek. Az ezzel kapcsolatos tanulmány már megjelent, mi pedig a Szent István király Múzeum (SZIKM) szakmai igazgatóját, Kovács Loránd Olivér régészt kérdeztük arról, miként is zajlott mindez.
Székesfehérvár, Alba Regia a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb települése volt, hiszen itt koronázták meg a magyar királyokat, összesen 38-at. Közülük tizenötöt ide is temettek, azonban annak ellenére, hogy csontjaik sok száz éve ismert helyen voltak, a vizsgálatok nem bizonyultak egyszerűnek.
Többször is kifosztották a székesfehérvári királysírokat
Amint azt Kovács Loránd Olivér, a SZIKM szakmai igazgatója a Díványnak elmondta, a teljes osszárium, vagyis csontkamra genetikai vizsgálata lezajlott az elmúlt két év során. Mindehez 900 csontból vettek mintát, azonban jócskán akadtak olyanok is köztük, melyek korukból és állapotukból fakadóan nem voltak vizsgálhatók.
Egyes csontok ugyanis már ezer évesek voltak, ráadásul a sírrablók az elmúlt évszázadok során többször is feldúlták a területen lévő temetkezési helyet.
"Az első sírrablók, ha a történeti adatok helyesek, ráadásul keresztény katonák voltak, akik még a 16. században teljesen felbolygatták a temetkezési helyeket, arany ékszereket, gyűrűket, halotti koronákat keresve" − mondta el Kovács Loránd Olivér. − Ezt követően száz évvel ismét kirabolták a királysírokat, a köztes időben pedig a törökök használták azt a területet profán célra. A sírrablók mindig tudták, mit keresnek, hiszen közismert tény volt, hogy itt előkelőségek és királyok nyugszanak."
Kőlap fedi a sírokat, évente egyszer nyitják csak ki
Az Árpád-házi királyok azonosításának érdekében újra felnyitották azt a többtonnás kőlapot, melyet egyébként csak évente egy alkalommal mozdítanak el, augusztus 20-án, amikor a nagyközönség is megtekintheti a már rendezett, modern technikai berendezésekkel felszerelt csontkamrát. Még az állandóan szabályozott páratartalom és hőmérséklet mellett is fémkazettákba kellett rejteni a csontokat a szinte atombunker-szerűen biztonságos, modern helyiségben annak érdekében, hogy állapotuk ne romoljon az évek-évtizedek során tovább.
A több tonnás fedlapot hidraulika mozgatja, mely meglehetősen lassan, milliméterről milliméterre szélesíti a bejáratot. Mindez több órába telik. A Magyarságkutató Intézet genetikai vizsgálataihoz külön engedéllyel nyitották meg két évvel ezelőtt. Ennek eredményeként
három új, eddig nem ismert férfiági Árpád-házi leszármazottat sikerült Székesfehérváron nemrég azonosítaniuk, köztük II. (Vak) Béla királyunkat is.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A korábbi, nemcsak Székesfehérvár területén zajló vizsgálatok során négy bizonyíthatóan a dinasztiához tartozó személy vált ismertté: III. Béla, Szent László, és két Árpád-kori, eddig ismeretlen személyazonosságú férfiági leszármazott. A mostani felfedezéssel pedig hétre nőtt a tudományos kutatásokkal is igazolt, az első magyar királyi dinasztiához tartozó személyek száma.
A genetikai mintavételek azt is igazolták, hogy Árpád-ház férfivonala az R1a-Z93 haplocsoportba tartozik, ami a bronz- és vaskori eurázsiai sztyeppei népektől származtatható. A leletek genetikai párhuzamot mutatnak a Déli-Urál térségétől a Kaukázusig húzódó sztyeppeövezetben talált mintákkal. A kutatások hosszú távú célja, hogy tudományos alapot biztosítsanak az azonosított magyar királyok és nemesek méltó újratemetéséhez.
A székesfehérvári múzeum munkatársai a római kort is nagy erőkkel kutatják, a rejtélyes Seuso nyomában járnak.
