Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy másik folyó is található a világ egyik leghosszabb folyója, az Amazonas alatt, amely ugyan a felszíni víznél lassabb, ám egyben sokkal szélesebb is.
Az Amazonas közel 7000 kilométeres hosszával a világ egyik leghosszabb folyója. Illetve egyes tudósok szerint a leghosszabb, bár ezt többen vitatják, szerintük a Nílus egy picit hosszabb. Mindenesetre arról mindenki tanult földrajzórán, hogy a folyó öt dél-amerikai országon (Brazílián, Perun, Bolívián, Kolumbián, Ecuadoron) halad keresztül, és vízgyűjtő területe a világon a legnagyobb, Dél-Amerika területének 40 százalékát felöleli. Arról azonban valószínűleg kevesebben hallottak, hogy az Amazonas alatt található egy másik folyó, ami igazából nem is folyó.
Nagyon széles és nagyon lassú a titkos folyó
A föld alatti, furcsa folyó 4 kilométer mélyen található, és haladása nagyjából az Amazonasét követi. Csak sokkal, de sokkal lassabban,
óránként kevesebb mint 1 millimétert tesz meg, ami a gleccserek sebességénél is lassabb.
Összehasonlításként a felszíni folyó másodpercenként 5 métert halad, és vízhozama egy másodperc alatt 133 000 köbméter (a föld alatt ennyi idő alatt csak 3900 köbméter víz halad el). Ugyanakkor jóval szélesebb az Amazonasnál: 200 és 400 kilométer között mozog, míg az Amazonasé 1 és 50 kilométer közötti.
A föld alatti folyót a Petrobras olajcég 241 furatának elemzése során fedezték föl. Az 1970-es és 1980-as években végzett fúrások vizsgálata során brazil kutatók arra figyeltek föl, hogy a mélyben található kőzetben lassan áramló folyadék van. A csoport vezetőjét Valiya Hamzának hívták, és az ő tiszteletére a felfedezést Hamza-folyóra keresztelték. A folyó elnevezés ugyanakkor nem indokolt, egyrészt lassú áramlási sebessége miatt, másrészt azért sem, mert a vizsgálatok arra utalnak, hogy nagyon sós a Hamza-folyó vize. Ez megmagyarázhatja, hogy miért olyan alacsony a víz sótartalma az Amazonasnak a torkolata közelében.
Tudtad, hogy egyetlen híd sem található az Amazonason?
Az Amazonas föld alatti testvére nem az egyetlen érdekesség ezzel a folyóval kapcsolatban. Nem sokan tudják például, hogy 65–145 millió évvel ezelőtt a folyó az ellenkező irányba folyt. Ekkoriban a mostani torkolat területén egy fennsík helyezkedett el, az Andok csúcsai pedig még nem torlódtak föl a Nazca- és a dél-amerikai tektonikus lemezek találkozásának hatására. Amikor az Andok kialakult, akkor fordult meg az Amazonas folyási iránya is. A folyó nemcsak a világ leghosszabb vagy egyes mérések szerint a második leghosszabb folyója, de a legtöbb víz is folyik keresztül rajta, a torkolatánál másodpercenként 200 ezer liter. Ez olyan rengeteg, hogy számítógépes modellek szerint
a Karib-tenger vízszintje 3 centiméterrel lenne alacsonyabban, ha az Amazonas nem engedné bele ezt az elképesztő mennyiségű vizet.
Noha víz alatti testvérénél sokkal karcsúbb, egyáltalán nem nevezhető keskenynek, hiszen szélessége az esős évszakban helyenként elérheti az 50 kilométert is. Ám ezzel együtt is meglepő, hogy egyetlen híd sem épült rajta. Ez leginkább azért alakult így, mert a folyónak rendkívül sokat változik szezonálisan a vízszintje. Az esős évszak beköszöntekor akár közel 10 méterrel is megemelkedhet aránylag rövid idő alatt. Ráadásul ennek a periodikus változásnak köszönhetően az Amazonas partja nagyon instabil. Ha híd nem is épült rajta, gát annál több: egy 2018-as kutatás szerint több mint 142. És az akkori adatok szerint további 160-at terveztek felépíteni.
Már nem a Föld tüdeje
Az Amazonas medencéje nemcsak a folyóról, hanem arról is híres, hogy az itt található esőerdők elképesztő mennyiségű állatnak és növénynek adnak otthont. A Greenpeace adatai szerint több mint 3 millió különböző faj él itt, és még bőven vannak felfedezésre váró állatok és növények. A WWF adatai szerint 1999 és 2009 között 1200 új fajt fedeztek itt föl, ami azt jelenti, hogy átlagosan háromnaponta találtak egy korábban ismeretlen élőlényt. Bár az itt élő állatok egy részét meglepő veszély fenyegeti.
Ráadásul az esőerdők nagyon fontos szerepet játszanak Földünk klímájának fenntartásában, hiszen a hatalmas fák igazi szén-dioxid-szivacsként működnek. Illetve csak működtek, hiszen az újabb kutatások szerint jelenleg az amazonasi dzsungel több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel. Ezért leginkább azok az erdőtüzek a felelősek, amelyeket az újabb felhasználható területekre vágyó farmerek gyújtanak, hogy az így elhódított földdarabokon marhát tartsanak vagy szóját termesszenek. Az amazonasi dzsungel brazíliai része az 1970 előtti 4 millió négyzetkilométerről 2022-re 3,2 millióra csökkent. Kutatók szerint igen közel kerültünk egy kritikus ponthoz, amelynek elérése után visszafordíthatatlanul beindul az esőerdő elszavannásodása és elsivatagosodása, ami még jobban felgyorsíthatja a már most is aggasztó globális felmelegedést.
Az érdekességeknek még közel sincs vége, olvasd el, mi történt, amikor lekapcsolták a Niagara-vízesést!
