Óvóhelyként is használták, ma világsztárok lépnek fel benne

Idén immár 140 éve annak, hogy az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaház megnyitotta kapuit, melynek történetéhez számos érdekesség kötődik. Ezek közül a kulisszatitkok közül válogattunk, és jártunk utána néhánynak fenti videónkban.

A politika a nyitó ünnepségbe is beleszólt

Az Operaház megépítése kilenc év alatt fejeződött be. A megnyitót 1884. szeptember 27-én tarották. Már ez a kezdet is igen kalandosra sikerült, hiszen a legenda szerint Ferenc József csak úgy adott engedélyt a budapesti Operaház megépítésére, hogy az nem lehetett nagyobb, mint a bécsi. Az avató ünnepségen pedig a korabeli feljegyzések szerint azt mondta: az Operaház

„valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet.”

Mármint a bécsihez képest.

De nemcsak az épület mérete okozott fejtörést, hanem az is dilemma elé állította az ország és az Operaház vezetését, hogy melyik darabot mutassák be a nyitó előadáson. Mindenképpen szerettek volna magyar darabokat játszani, de Erkel Hunyadija és a Bánk bán is egy politikailag kényes témát feszeget: vagy megölik a királyi család egyik tagját, vagy fellázadnak ellenük. A diplomáciai konfliktus elkerülése érdekében a nyitó ünnepség szervezőinek nagyon okosan kellett eljárniuk, de végül megoldották a „problémát”. Egy kis részt eljátszottak a Bánk bánból is, a Hunyadi Lászlóból pedig csak a nyitány hangzott el, végül egy háromfelvonásos Wagner-opera, a Lohengrin első felvonása zárta a nyitó előadást. 

Ezért volt az előadás alatt is félhomály

A korabeli feljegyzések szerint a 19. században sokáig félhomályban zajlottak az operaelőadások a Magyar Állami Operaházban. Ennek pedig technikai oka volt, ugyanis amíg nem volt áram az épületben, a plafonon lévő 30 tonnás csillár gázlánggal égett, amit, ha lekapcsoltak, nem volt könnyű újra beüzemelni. 

Egy tükör, amiben soha nem láthatta magát Sisi

A Királyi lépcső fölött lévő tükörben Sissi királyné szívesen nézegette magát, és a legenda szerint azért, mert abban mindig karcsúbbnak látszott. Nos, ez a történet valóban csak egy legenda, miután Sisi valószínűleg sosem látta magát ebben a tükörben, ugyanis egyetlen bizonyíték sincs arra vonatkozóan, hogy Sisi valaha is járt volna az Operaházban, ahol állítólag saját páholya is volt.

Operából óvóhely: Kodály Zoltán életét is megmentette

1944 karácsonyán óvóhelyként is funkcionált a Magyar Állami Operaház, ami Kodály Zoltánnak is menedéket nyújtott, miután a zeneszerző is itt bujkált felesége származása miatt. A vasbetonajtókkal elzárt kulturális létesítmény azonban nem csak kettejük, hanem több száz zsidó származású ember életét mentette meg, akik a korábban az előadásokon látott és használt díszletek között élték a mindennapjaikat.

Kattints a fenti videóra, és kiderül, melyik darabját írta az Operaházban bujkálva Kodály Zoltán, miért utazott Feszty Árpád, az épület freskóit készítő művész Olaszországba, és, hogy mi történt a századfordulón a legtöbb festményképpel, ami egy beázás miatt vízkáros lett.

Ha tetszett ez a videó, ajánljuk Végh József kriminálpszichológus-túsztárgyalóval készített videóinterjúnkat is!