Kodály Zoltán első felesége feladta saját karrierjét, hogy zeneszerző férjét támogassa, nem sokkal halála előtt pedig azt is megmondta, kit vegyen majd el, ha letelik a gyász ideje.
Idén immár 140 éve annak, hogy az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaház megnyitotta kapuit, melynek történetéhez számos érdekesség kötődik. Ezek közül a kulisszatitkok közül válogattunk, és jártunk utána néhánynak fenti videónkban.
Kodály Zoltán maga feleltette őket, ma már lassan nyolcvanévesek, de még mindig csodájukra járnak, és módszerüket tanulmányozzák, pedig akkor a rendszer sok borsot tört az orruk alá. Még a tűzifát is ők hordták magukkal reggelente az iskolába, hogy fűteni tudjanak. 19 gyerekkel indult a Kodály-módszerre épülő első ének-zenei általános iskolai osztály, az akkori kisdiákok visszaemlékezéseiből dokumentumfilm készült a pandémia alatt, de nekünk is meséltek.
Friss kutatási eredmények is bizonyítják Kodály Zoltán Japántól Magyarországig híres módszerének alaptézisét, miszerint a gyermekek fejlődésére számtalan szempontból előnyösen hat a minél korábban indított zenei nevelés. Kodály szerint ezt már az anyaméhben sem túl korai megkezdeni. De hogy kezdődött mindez Kodálynál?
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse, Kodály Zoltán Székelyfonójában járunk.
Ha zenéről beszélünk, akkor Kodály Zoltán és Bartók Béla munkássága megkerülhetetlen és elismert, és nem csak Magyarországon. De nem volt ez mindig így. A két ifjú dalgyűjtése hosszú éveken át teljes meg nem értéssel találkozott.
az orvostudomány és kutatások sora bizonyította, a zene hatással van a gyerekek intelligenciaszintjére, érzelmi fejlődésére, sőt a szívműködésére, vérnyomására és izomtónusára egyaránt.
