Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Mátráról nem elég csak annyit tudnunk, hogy a Kékes nevű csúcsa Magyarország legmagasabbja. A gyönyörű hegységben tucatnyi olyan titkokkal teli hely bújik meg, amelyeket a leghidegebb hónapokban is érdemes bejárni.
Ha nincs még programod az őszre, vagy netán már a téli kirándulásaid tervezed, akkor lehetséges úti célként már most érdemes elgondolkodni a Mátrán. Egyfelől azért, mert az őszi erdőiben tett séták élménye egy életre megmarad, másfelől pedig azért, mert ezernyi különlegességet, mi több, titkot rejt – ezekből gyűjtöttünk most össze egy csokorra valót.
A rejtélyes Gabi-halála
Ma is sokak számára ismeretlen a 772 méteren található Gabi-halála, amely, bármelyen hihetetlen is, egy létező hely, méghozzá egy karnyújtásnyira a Kékestetőtől. Gabival kapcsolatban két legenda is él: az egyik szerint a nő egy eltévedt síelő volt, aki a mostani emlékhely környékén fagyott meg, a másik szerint viszont Gabi nem más, mint egy egykori parádi favágó, aki megbokrosodott lovával együtt veszett oda egy szakadékban.
Noha az igazságot pontosan senki sem tudja, annyi biztos, hogy a hely már az 1930-as térképen is a mostani nevén szerepelt.
Kazár: mintha a Holdra lépnénk
Aki valaha járt Kazáron, az sosem felejti el a település legnagyobb különlegességét, a falu feletti erdőben található, 20 millió éves riolittufa eróziót.
A védett természeti értéket leginkább a holdfelszínhez szokták hasonlítani, de ahhoz az égitesthez természetesen semmi köze.
A szemet gyönyörködtető geológiai képződmény valójában a Mátra vulkáni kitörései során szétszóródott anyagának a maradványai, amelyet az idők során megmunkált a víz.
E tájra különösen legyünk büszkék, ugyanis ehhez hasonlóról a világ csupán hat helyén tudnak, a legközelebb a törökországi Kappadókiában.
Török lábnyom
Izgalmas őszi program lehet megkeresni a Nyugati-Mátrában található, igencsak rejtélyes török lábnyomokat.
A nagyjából 10-12 centiméter mély, egymással párhuzamosan álló, miocén korú vulkáni tufába faragott lábnyomokról senki sem tudja, hogy tulajdonképpen mik és hogyan keletkeztek, de meséket már szőttek róla.
A legenda szerint a lábnyom nem másé, mint azé a még az Oszmán Birodalom idején strázsáló török őré, aki annyit állt ezen a helyen, hogy kikopott a talaj.
Az Apáca- és a Barát-szikla
A hátborzongató hírű siroki vár tetejéről letekintve két magányos sziklát pillanthatunk meg a lábunk alatt. A különös képződmények ugyancsak vulkáni működés következményei, az Apáca- és a Barát-szikla alakját a tűzhányó kráteréből kiszóródó riolittufa formálta, amelyre vulkáni bombák hullottak. Természetesen nem is lenne annyira érdekes a történetük, ha nem fűződne ezekhez is valamilyen legenda. Úgy tartják, hogy a két szikla egy apáca és egy szerzetes, akik azért váltak kővé, mert egymásba szerettek.
