Olvasási idő kb. 2 perc

A sport világának kapuja nem zárul be akkor, ha valakit baleset ér vagy valamilyen érzékszervi károsodással él: segítséggel a sízés vagy a snowboardozás sem lehetetlen: erről szól az adaptív sportok világa.

Osbáth Tibor hétéves kora óta, fokozatosan veszít látásából, mostanra leginkább fényeket és árnyakat érzékel csak már. Bodnár Krisztina szklerózis multiplexe miatt nem mozoghat szabadon, de ha férjével síel, szárnyakat kap. Az adaptív téli sportok többet jelentenek egyszerű testmozgásnál: az elvesztett képességek dacára a szabadságot adják meg sok embernek hazánkban is, mentális segítséget is nyújtva mindennapjaikban.

Segítséggel sízni, snowboardozni is képes lehet szinte bárki
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

Az adaptív sport kifejezés egyre kevesebb ember számára hangzik szokatlanul: a szókapcsolat az olyan sportokat takarja, melyekben kisebb-nagyobb módosításokat hajtanak végre annak érdekében, hogy a legkülönbözőbb szervi hátrányokkal élők is űzhessék azokat. A paralimpiákon könnyen követhető, milyen sokféle módon lehet sportokat adaptálni az eltérő képességekre

A látás, hallás gyenge mivolta vagy akár teljes hiánya sem lehet akadálya annak, hogy valaki sportolhasson, a végtaghiányra vagy az izmok gyengeségére is léteznek megoldások.

Hatalmas segítség sízőknek

Mára az sem lehetetlen, hogy ezeket akár hazánkban is elérhessék az érintettek. A tradicionálisan rizikósként megítélt téli sportok, mint a sí, a snowboard vagy a biatlon is élvezhetővé és biztonságossá tehetők a megfelelő eszközök használatával, melyekhez Magyarországon is hozzáférhetnek az érintettek. Az eszközök ára általában borsos, ha valaki sajátot vásárolna belőlük, de azok, akik a Normafa Síiskolába járnak sízni, snowboardozni vagy ülősízni, az iskola saját eszközeivel élvezhetik a szabadságot, a sebességet, és hazavihetik magukkal azt a tudást, amellyel igazi havon is próbára tehetik magukat.

Ha tetszett a cikk, olvasd el Oksana Masters paralimpikon életének történetét is!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.