Olvasási idő kb. 2 perc

A sport világának kapuja nem zárul be akkor, ha valakit baleset ér vagy valamilyen érzékszervi károsodással él: segítséggel a sízés vagy a snowboardozás sem lehetetlen: erről szól az adaptív sportok világa.

Osbáth Tibor hétéves kora óta, fokozatosan veszít látásából, mostanra leginkább fényeket és árnyakat érzékel csak már. Bodnár Krisztina szklerózis multiplexe miatt nem mozoghat szabadon, de ha férjével síel, szárnyakat kap. Az adaptív téli sportok többet jelentenek egyszerű testmozgásnál: az elvesztett képességek dacára a szabadságot adják meg sok embernek hazánkban is, mentális segítséget is nyújtva mindennapjaikban.

Segítséggel sízni, snowboardozni is képes lehet szinte bárki
Fotó: skynesher / Getty Images Hungary

Az adaptív sport kifejezés egyre kevesebb ember számára hangzik szokatlanul: a szókapcsolat az olyan sportokat takarja, melyekben kisebb-nagyobb módosításokat hajtanak végre annak érdekében, hogy a legkülönbözőbb szervi hátrányokkal élők is űzhessék azokat. A paralimpiákon könnyen követhető, milyen sokféle módon lehet sportokat adaptálni az eltérő képességekre

A látás, hallás gyenge mivolta vagy akár teljes hiánya sem lehet akadálya annak, hogy valaki sportolhasson, a végtaghiányra vagy az izmok gyengeségére is léteznek megoldások.

Hatalmas segítség sízőknek

Mára az sem lehetetlen, hogy ezeket akár hazánkban is elérhessék az érintettek. A tradicionálisan rizikósként megítélt téli sportok, mint a sí, a snowboard vagy a biatlon is élvezhetővé és biztonságossá tehetők a megfelelő eszközök használatával, melyekhez Magyarországon is hozzáférhetnek az érintettek. Az eszközök ára általában borsos, ha valaki sajátot vásárolna belőlük, de azok, akik a Normafa Síiskolába járnak sízni, snowboardozni vagy ülősízni, az iskola saját eszközeivel élvezhetik a szabadságot, a sebességet, és hazavihetik magukkal azt a tudást, amellyel igazi havon is próbára tehetik magukat.

Ha tetszett a cikk, olvasd el Oksana Masters paralimpikon életének történetét is!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.