A nagymamámmal még jártunk az ABC mögött lévő üvegvisszaváltóba, ahol kipakoltuk a kicsit sörszagú zöld üvegeket nagy csörömpölés közepette egy ablakba, és egy fehér köpenyes flegma néni pedig átvette őket. A kapott pénzből jött a jutalomcsoki. Azóta már a Föld is sokkal rosszabb állapotban van, mégis, ma általában egy PET-palack visszavételi ára 1, azaz egy magyar forint. Akkor ezért nem látni ma már üveget visszaváltó nagyikat és unokákat?
Mi, magyarok évente 18 millió tonna hulladékot termelünk, aminek nagy része települési hulladék, az pedig több mint 15%-ban műanyag. Ennek a műanyaghulladék-mennyiségnek csak nagyjából a harmadát, úgy 35%-ot hasznosítunk újra. Ezzel van egy kis házi feladatunk, mert
a vonatkozó európai uniós előírások szerint ezt az újrahasznosítási arányt 55%-ra kell növelni 2035-re.
Addig ugyan még van egy kis időnk, de ha azt vesszük, hogy Németországban már most a csomagolóanyagok 98%-át képesek összegyűjteni az üvegvisszaváltó rendszer segítségével, akkor nem érezzük úgy, hogy hátradőlhetünk.
Mennyibe kerül egy palack?
Jelenleg, ha valaki félreteszi otthon az üres boros- vagy egyéb üvegeket, és megfogan a fejében a gondolat, talán a fent említett nosztalgikus emlékektől vezérelve, vagy környezettudatos társadalmi felelősségvállalásból, hogy visszaváltja azokat, az leginkább erkölcsi elismerésre számíthat, de pénzre nem sokra. Ha
- talál olyan üzletet, ahol van üvegvisszaváltó automata
- ha betétdíjas az üveg
- ha az adott üzlet forgalmazza is éppen azt,
akkor sikerre viheti a küldetést! Ha mondjuk, egy visszaváltandó borosüveg eleget tud tenni mindezeknek a kívánalmaknak, és tiszta és sértetlen, akkor akár 80 forint körüli összeg is ütheti utána a markát a szorgos visszaváltónak.
Tehát, ha például egy villamos- vagy buszmegállóra vagyunk a visszaváltó automatától, vagyis 2 buszjegyet használunk az oda- és visszaútra, akkor 9 borosüveg visszaváltásától már nyereséget is termelhet a visszaváltó akció.
Az alumínium- és PET-palackok esetében nincs ennyi kritériuma a visszavételnek, de a vagyonnövekedés sem lesz tőle annyira látványos.
A sérülésmentes alumíniumdoboz 2 forintot, a PET-palack (ha ép, nem gyűrött és nincs rajta kupak) 1 forintot ér az üvegvisszaváltó automatáknál.
Ez szomorú, mert évente több mint egymilliárd PET-palack végzi csak Magyarországon a szemétben.
Az alumíniumdobozok pedig gyakorlatilag végtelen számú újrahasznosítást is elbírnának.
Csalók az üvegvisszaváltónál
Az üvegvisszaváltó masinák a csomagoláson található vonalkód segítségével tájékozódnak a visszaváltott termék árkategóriájáról, a forma kevésbé informatív a gép számára. Ezt használta ki 2016-ban egy rafinált és meglehetősen ráérő, csalafinta visszaélő. Különböző válogatott módszerek segítségével, mint hamis vonalkódszkennelés, -nyomtatás és -leolvastatás, kamu-, ingyenpalackokat bedobálva megetette a gépekkel, hogy a legmagasabb díjú üveget veszik épp vissza. Persze, ez is alig volt több mint 300 forint palackonként, ezért a nagyjából 20 000 forint összértékű visszaélés így is elég sok macerába került. Amikor aztán ezt kezdték lefülelni, újabb módszerrel még majdnem 10 000 forintnyi „zsákmányra” tett szert a találékony haszonleső. Mivel azonban
az automatizált üvegblokk, amit ezek a gépek kiadnak, magánokiratnak minősül,
ezért hiába a kreatív megoldások, az elkövetőt a bíróság elítélte, majd 1 év próbaidőre engedte.
Akkor most mi lesz a környezettel?
Több kutatás eredménye is alátámasztja, hogy a lakosságban megvan a felelősségérzet környezetünk jobbá tételére és a hajlandóság a csomagolóanyagok visszavitelére, amelyhez akár már a csomagolásonkénti 10-20 forint is motiváló lenne, persze minél több, annál jobb.
Talán segít majd a helyzeten a 2023. július 1-re tervezett új törvény, amely kötelezővé tenné az italos csomagolások visszaváltását. Addig is, legalább a szelektív hulladékgyűjtésre nagyobb gondot kellene fordítanunk.
