Már az idén megjelenhet egy újabb El Niño, mely a globális időjárást a szélsőségek irányába tolja el. Ha ez bekövetkezik, akkor a 2026-os, illetve még a 2027-es év is több, tartósabb és forróbb kánikulát, aszályt és szélsőséges esőzéseket hozhat.
Az időjárás nemcsak napról napra változik, hanem léteznek olyan lassúbb, évekig tartó folyamatok is, amelyek globális léptékben alakítják a hőmérsékletet és a csapadék eloszlását. Amikor a meteorológusok arról beszélnek, hogy egy adott év „rendkívüli” lehet, annak gyakran ilyen, az időjárás egészét meghatározó jelenségek állnak a hátterében. Most is egy ilyen folyamat miatt merült fel, hogy 2026 akár a tavalyinál is szélsőségesebb lehet.
Pusztító időjárás
A mostani előrejelzés kulcsszereplője az úgynevezett ENSO (angolul: El Niño–Southern Oscillation, magyarul El Niño–déli oszcilláció). Ez egy természetes éghajlati ciklus, amely a trópusi Csendes-óceán térségében zajlik, de hatása az egész bolygóra kiterjed – írja az IFLScience.
Az ENSO lényege, hogy az óceán felszíni hőmérséklete és a fölötte kialakuló légköri folyamatok – például a passzátszelek (állandó keleti irányú trópusi szelek) és a légnyomáskülönbségek – együtt, egymást erősítve változnak. Ez a „kapcsolt rendszer” időről időre átbillen egyik vagy másik irányba.
Az ENSO meleg fázisát El Niñonak nevezik. Ilyenkor a Csendes-óceán egyenlítői, középső és keleti részén a felszíni víz tartósan melegebb az átlagosnál. A melegebb víz több hőt és nedvességet ad át a légkörnek, ami globálisan megemelheti az átlaghőmérsékletet, és átrendezi a csapadékzónákat. Az ENSO hideg fázisa a La Niña, amikor ugyanebben a térségben a víz hűvösebb az átlagnál. Ez eltérő, sokszor ellentétes hatásokat vált ki a légkörben.
Ezek a fázisok nem szabályos menetrend szerint követik egymást, de jellemzően két-hét évente alakul ki valamelyik, és több hónapig, akár egy-másfél évig is fennmaradhat. A kettő között semleges állapot is létezik. Fontos hangsúlyozni, hogy az ENSO természetes jelenség, amely már az ipari forradalom előtt is létezett.
2026: jön az El Niño
A legfrissebb mérések és előrejelzések arra utalnak, hogy a jelenlegi semleges állapotból a rendszer ismét az El Niño irányába mozdulhat el. A Csendes-óceán egyes térségeiben már most az átlagosnál melegebb felszíni hőmérsékleteket mérnek, és ha ez a melegedés tartóssá válik, hivatalosan is kialakulhat az El Niño.
Az El Niño hatására a globális átlaghőmérséklet általában tovább emelkedik.
Ez azt jelenti, hogy a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak, a szárazabb régiókban súlyosbodhat az aszály, míg más térségekben hevesebb esőzések és áradások alakulhatnak ki.
Európában a hatás kevésbé közvetlen, de a melegedés itt is érezhető gyakoribb hőhullámok, intenzívebb zivatarok, szélsőségesebb csapadékeloszlás formájában.
Ez a mostani El Niño esemény a már amúgy is rekordközeli globális hőmérsékletekre „ráülve” tovább fokozhatja a szélsőségeket idén. A rendszer tehetetlensége miatt (az óceán hatalmas hőtároló képessége miatt) a legmelegebb év gyakran nem az El Niño kialakulásának éve, hanem a rákövetkező esztendő. Ha tehát a meleg fázis idén indul be, 2026-2027-ben tetőzhetnek a hatásai.
Az alkalmazkodás a szélsőséges hőmérsékletekhez a középkorban is komoly kihívás volt: így élték túl a teleket a szigetelés nélküli kastélyokban.
