Megvan a tudomány meglepő válasza arra, hogy meddig szabad enni esténként – ezt nem találtad volna ki

Olvasási idő kb. 5 perc

Egyes vélekedések szerint este hat után már nem ér vacsorázni, mások szerint a lefekvéshez képest néhány órával korábban illene abbahagyni az evést, de olyat is hallottunk már, hogy nyugodtan együnk, ha éppen éhesek vagyunk, csak arra ügyeljünk, hogy a napi kalóriáink összessége ne legyen tartósan a szükséges mennyiség fölött. De vajon mit mond a tudomány ugyanerről?

Szerencsére nem kell találgatnunk a kérdésben, mert már tudományos, komolyan vehető kutatások is születtek annak kérdésében, vajon mikortól nem jó ötlet már az esti pacalka, sütimaradék vagy épp az éjszakai gírosz. A módszer ráadásul testre szabható, nem is bonyolult – már mutatjuk is.

A legtöbbünk számára az elsődleges gond az, hogy a késői étkezés hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz, nem beszélve a rémálmokról vagy nyugtalan alvásról. Számos tényező befolyásolja, hogy általában hogyan étkezünk: az étvágy, a helyi szokások, a kultúra, a munkabeosztásunk, a személyes preferenciák és akár a társadalmi környezetünk is.

De vajon mikor ajánlott abbahagyni az evést?

Köztudott, hogy ha többet eszünk, mint amennyire testünknek szüksége van, az hozzájárul a súlygyarapodáshoz. A közelmúltban a kutatások az étkezések időzítését és annak egészségre gyakorolt hatását vizsgálták, és érdekes eredményre jutottak. 

Kiderült: valóban igaz, hogy nemcsak az ételeink, hanem azok elfogyasztásának ideje is hatással van a súlyunkra. Az is nyilvánvalóvá vált, nem létezik mindenki számára megfelelő, meghatározott időpont a napi étkezés befejezésre, ám az alábbiakban felvázolt különféle megközelítések segíthetnek megtalálni a számodra tökéletes időpontot.

Cirkadián ritmus

A 24 órás testóra, más néven a cirkadián ritmus befolyásolhatja az étkezés legjobb időpontját, az éhségérzetre, a tápanyag-felszívódásra, az inzulinérzékenységre és az anyagcserére gyakorolt hatása alapján. A test órájához igazodva az ajánlott étkezési időtartam a nappali órákban legfeljebb napi 8–12 órás intervallum. Ha ezen az ablakon kívül eszel, szervezeted kevésbé hatékonyan dolgozza fel a kalóriákat, ami hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz – ez már tudományosan is bizonyított. 

Egy tanulmány kimutatta, hogy amikor az egereket a cirkadián ritmusuknak megfelelően magas zsírtartalmú étellel etették, lényegesen kisebb súlyuk volt, mint azoknak az egereknek, amelyek a cirkadián ritmuson kívül ugyanazt a magas zsírtartalmú ételt ették. Ezenkívül a napi 12 óránál hosszabb étkezés növelheti az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát is, így érdemes meghatároznod, hogy neked melyik lesz az a 12 óra, amin kívül nem eszel egy falatot sem.

Egy kisebb tanulmányban – amelyben 8 prediabéteszes férfi vett részt – a 6 órás evés (reggel 8 és délután 2 óra között) a vércukorszint, a vérnyomás és az étvágy javulását eredményezte.

Ez lehet az oka annak, hogy a több műszakban dolgozók – akiknek munkaideje valószínűleg rendszertelen – nagyobb kockázatnak vannak kitéve olyan krónikus betegségekben, mint a magas koleszterinszint és a cukorbetegség. 

Időszakos böjt

Az időszakos böjt nagyjából ugyanazt takarja, mint a fenti 12 órás szabály, csak az intervallum hosszában eltérhet attól, és az étkezés ideje lecsökkenhet akár 10, 8 és 6 órára is. A tudomány azt mondja, ennek is van értelme, mert az időszakos böjt a vércukorszint, a koleszterin, a testzsír és a gyulladások szintjének javulását hozta az vizsgált személyeknél. 

Ha meghatározod a saját étkezési időszakod, minimálisra csökkentheted az esztelen nassolást, így csökkenhet az általános kalóriabevitel, és megelőzhető a súlygyarapodás is, teljesen függetlenül attól, mikor szeretnél lefeküdni. 

6, 8 vagy 12 órás az evési intervallumod?
Fotó: AaronAmat / Getty Images Hungary

A késő esti étkezés hatásai

A késő esti étkezés befolyásolhatja a testsúlyt, a betegségek kockázatát, a reflux kialakulását és az ételválasztásunkat is. Mindez azt jelenti, hogy ha megvan a saját intervallumod, jobb, ha nem közvetlenül lefekvés előttre időzíted a legnagyobb lakomákat.

Hízás

Bár sokan aggódnak amiatt, hogy a túl késői étkezés közvetlenül hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz, a kutatások nem meggyőzőek. Az egyik elmélet, amely alátámaszthatja ezt az állítást, az az elképzelés, miszerint a szervezet azon képessége, hogy elégeti az elfogyasztott ételt (más néven étel által kiváltott termogenezis), a nap folyamán eltérő. Reggel magasabb, este alacsonyabb. 

A késő esti étkezés korlátozása ráadásul közvetetten a kalóriabevitel csökkenéséhez is vezethet, így megelőzheti a súlygyarapodást.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a késői evés és a széles étkezési időszak alatti étkezés növelheti a metabolikus szindróma kockázatát. A metabolikus szindróma olyan állapotok csoportja, amelyek közé tartozik az inzulinrezisztencia, az elhízás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint – még egy érv a saját, kényelmes étkezési időintervallumod meghatározása mellett. 

Reflux

Na, még ez is. Az étkezés mennyiségétől és minőségétől függően a túl késői étkezés növelheti a savas reflux kockázatát, különösen, ha étkezés után röviddel lefekszel – állítja a tudomány. 

Reflux akkor fordul elő, amikor a gyomorban lévő sav elkezdi irritálni a nyelőcső nyálkahártyáját, ami ráadásul hosszú távon gastrooesophagealis reflux betegséget (GERD) okozhat. Egy tanulmányban, amelyben a délutáni és esti étkezés hatását hasonlították össze egészséges felnőtteknél, kimutatták, hogy a korai vacsora csökkenti a savas reflux tüneteit.

Rossz ételválasztás

Ha éhezel, és csak később étkezel a nap folyamán, előfordulhat, hogy túl sokat eszel, vagy olyan egyszerűen beszerezhető ételeket választasz, amelyek valószínűleg egészségtelenek, mint például csipsz, cukorka vagy pizza. Egy 104 elhízott ember körében végzett tanulmányban 45%-uk választotta az édességet este és éjszaka nassolnivalóként. 

Ráadásul, ha nem eszünk eleget a nap folyamán, az éjszakai túlevéshez vezethet. Egy vizsgálat kimutatta, hogy azok, akik az átlagosnál kevesebbet ettek naponta, kevésbé érezték jól magukat, mint azok, akik háromszor vagy több alkalommal ettek. 

Mit jelent ez az egész?

Bár egyes kutatások azt sugallják, hogy a szervezet másképp metabolizálhatja az ételt nappal, mint éjszaka, egyelőre nincs tudományos konszenzus arról, hogy mikor érdemes abbahagyni az evést. Ugyanakkor a fenti szabályok figyelembevételével te magad is pontosan meghatározhatsz egy számodra kényelmes időszakot, amin belül csak arra kell ügyelned, hogy ne egyél túl sokat közvetlenül lefekvés előtt.

Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a késői étkezés negatívan befolyásolhatja a súlyt és az anyagcsere kockázati tényezőit. Az étkezés minősége és mennyisége azonban ugyanolyan fontos, akármikor is eszel, mert az egészségedre végső soron az van a legnagyobb hatással. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.