Ezt a magyar írónőt olvasták a legtöbben a világon 100 éve

Földes Jolán írónő 1936-ban
Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Földes Jolán leghíresebb regényéből, a díjnyertes A halászó macska utcájából egymillió példányt adtak el világszerte, itthon azonban bezúzták az írónő könyveit.

1935. május 2-án a neves brit irodalmi ügynökség, a Pinker nemzetközi pályázatot hirdetett: 13 ország könyvkiadóit kérte fel arra, hogy írjanak ki pályázatot regényírók számára. Magyarországon az Athenaeum hirdette meg a versenyt, s a zsűrit a magyar irodalom krémje alkotta, amelynek tagja volt Herczeg Ferenc, Babits Mihály és Csathó Kálmán is.

Magyar győztes

A beérkező pályaművek közül a zsűri egyhangúlag a „Nansen-passzus” jeligéjű szerző regényét találta a legjobbnak. Mint kiderült, A halászó macska utcája az irodalmi körökben nem ismeretlen Földes Jolán munkája: a 35 éves írónő első regénye, a Mária jól érett 1932-ben jelent meg, s ezt még két másik könyv követte. Az Athenaeum azonnal kiadta A halászó macska utcáját, majd lefordíttatta angolra, s beküldte a nemzetközi pályázat döntősei közé.

Nobel-díjnak megfelelő pénzösszeg

Az angol bírálók ugyancsak elégedettek voltak Földes Jolán regényével: az írónő megnyerte a 4000 fontos pályadíjat. Ezen kívül az amerikai Warner Brothers filmvállalat 3000 fontot fizetett a kéziratért – mindez az angol (és egyéb nyelvű) kiadások árából befolyó jogdíjjal együtt már tetemesebb összeg volt, mintha Földes Jolán a Nobel-díjat nyerte volna meg. Sikere nem volt példa nélküli a magyar irodalomban: egy évvel korábban Körmendi Ferenc A budapesti kaland című regénye nyerte meg a pályázatot.

„Kis vézna, fekete hajú nő”

Földes Jolán díjnyertes regénye az 1920-as években játszódik, Párizsban, s a párizsi emigránsok nehéz sorsát mutatja be: a hontalan orosz bankár, a spanyol anarchista, a litván tanár és a görög kereskedő mellett Barabásék, egy magyar munkáscsalád élete elevenedik meg előttünk. A Kenderesen született írónő maga is huzamosabb időt töltött a francia fővárosban: érettségi után az 1920-ban bevezetett numerus clausus miatt kénytelen volt külföldi egyetemet választani. A „kis vézna, fekete hajú nő” (ahogy önmagát jellemezte) a Sorbonne-on tanult nyelvészetet, de a társadalomtudomány és a lélektan is érdekelte. Hogy el tudja tartani magát, a tanulás mellett gyári munkát is vállalt, és magyar munkásoknak adott franciaórákat.

Földes Jolán írónő, 1936-ban
Földes Jolán 1936-ban nyerte meg egy brit ügynökség irodalmi pályázatát, amely után világhírnévre tett szert
Fotó: Arcanum adatbázis / Magyarország, 1936

A halászó macska utcája

A halászó macska utcája (Rue du Chat-qui-Peche) a valóságban is létezik: Párizs legkeskenyebb utcáját nevezik így a mai napig, ahol Földes Jolán, saját bevallása szerint, egy nyomorúságos szobában lakott évekig. Anyagi körülményei akkor rendeződtek valamelyest, amikor egy filmvállalatnál titkárnői állást kapott. Innen a kairói magyar nagykövetségre vezetett az útja, 1932-ben pedig visszaköltözött Budapestre: könyveket fordított, majd megírta első regényét.

A halászó macska utcája szűk utca Párizsban
Az írónő is A halászó macska utcájában lakott Párizsban
Fotó: Wikimedia Commons

Eleanor Roosevelt is dicsérte a magyar írónőt

Az írónő a díj elnyerése után így nyilatkozott:

Idézőjel ikon

„Föld körüli utat akarok tenni, és azután igyekszem vagyonomat úgy beosztani, hogy az emberi kor legvégső határáig nyugodtan és gondtalanul élhessek.

(…) A legfőbb vágyam, hogy most már végre saját ízlésem szerint írhassak meg mindent.” Földes regénye óriási népszerűséget hozott számára világszerte: európai felolvasókörútra hívták, s miután Eleanor Roosevelt méltatása 420 amerikai lapban megjelent, mindenki A halászó macska utcáját kereste.

Idézőjel ikon

„Mindnyájan úgy járhatunk, mint Barabások: én ma elnökné vagyok, de holnap bármely olvasóm sorsa, szakadhat reám”

– írta az amerikai elnök felesége.

Egymilliós példányszám: "kétes világhír"?

A regényt 14 nyelvre fordították le, a példányszámok az egekbe szöktek (világszerte egymillió példány kelt el), ennek ellenére – vagy éppen ezért – a magyar irodalmi berkekben leginkább fanyalogtak Földes Jolán sikerén. Irodalmi értékei helyett inkább az „ügyes üzleti fogások”-ról tettek említést; volt, aki egyenesen megmondta, hogy „efféle pályázatokon neves író nem vesz részt”, s a téma sem mindenkinek tetszett:

Idézőjel ikon

„rögeszméje az emigráció, ebben a könyvben minden az emigrációt suttogja, gügyögi és harsogja”.

Földes Jolán az irodalomtörténeti munkákban később is sokszor úgy szerepelt, mint akit „egy nemzetközi pályázat első díja juttatott kétes világhírhez”.

Angolul írta regényeit

Földes Jolánt tehát nem kényeztette el a kritika, de végül nem emiatt, hanem a fokozódó antiszemitizmus miatt emigrált ismét. 1941-ben férjével együtt érkezett Londonba, majd nem sokkal később Indiába utazott; innen a Züricher Zeitung számára küldte úti leveleit. Többé nem írt magyarul: Golden Earrings (Az arany fülbevaló) című regénye már fordításban jelent meg a háború után; addig azonban itthon regényeit – más zsidó származású szerzők munkáival együtt – indexre tették.

Ray Milland és Marlene Dietrich Az arany fülbevaló filmváltozatában
Az arany fülbevaló filmváltozatának főszereplője Marlene Dietrich volt
Fotó: United Archives / FilmPublicityArchive/United Arch

Mindent megírt, amit szeretett volna

Angol nyelven írt regényeit és cikkeit Yolanda Clarent vagy Yolanda Földes néven jegyezte. Az arany fülbevalóból 1946-ban Marlene Dietrich főszereplésével film készült, ami óriási sikert aratott a közönség körében, de az írónő nem volt elégedett a végeredménnyel: „határozottan rossz", „nem tett jót a filmre való átírás” – vélekedett. Földes Jolán még nem volt ötvenéves, amikor leszámolt az irodalommal. Élete utolsó tizenhárom évében nem írt: úgy érezte, már minden elmondott, amit közölni szeretett volna. Hosszú betegség után, Londonban hunyt el, 1963-ban. Halálhíréről nem tettek említést a magyar lapok.

Kapcsolódó: Földes Jolán mellett egy másik magyar írónő is a sikerszerzők közé tartozott

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.

Édes otthon

Milliókat bukhat, aki így hirdeti meg az ingatlanát – figyelmeztet az ingatlanszakértő

Az ingatlaneladás egyszerű – gondolják sokan. Felkerül néhány fotó a hirdetési oldalra, megjelennek az érdeklődők, majd jön a tökéletes vevő. A valóságban azonban rengeteg apróságon elcsúszhat az üzlet. Elég egy rosszul belőtt ár, egy gyenge hirdetés, egy későn kiderülő rejtett hiba, de az is előfordulhat, hogy maga a tulajdonos mutatja be rosszul a saját otthonát.

Mindennapi

Nem jött be a rafinált trükk: a magyar influenszerekre milliós bírságot várhat

Két ismert, a közösségi médiában nagy követőtáborral rendelkező magyar tartalomkészítőt ellenőrzött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A NAV szerint a videómegosztó és közösségi platformokon szerzett bevételeik után nem teljesítették adózási kötelezettségeiket, sőt a pénzek egy részét nem saját számlájukra, hanem kiskorú gyermekeik bankszámlájára irányították.

Testem

Megoldást találtak a rák legkínzóbb tünetére: forradalmi eljárást alkalmaznak a Semmelweis Egyetemen

A daganatos megbetegedésekkel járó, sokszor elviselhetetlen fájdalom drámai módon csökkenthető, sőt akár teljesen meg is szüntethető a Semmelweis Egyetem legújabb programjának köszönhetően. Az Országos Onkológiai Intézettel közösen indított, forradalmi intervenciós eljárás során precíz képalkotó eszközök segítségével, tűszúrással „kapcsolják ki” a fájdalmat közvetítő idegpályákat. A fagyasztásos, hőkezeléses vagy kémiai roncsolásos technológia ráadásul csökkenti a betegek gyógyszerterhelését is.

Önidő

7 pofonegyszerű trükk: erőfeszítés nélkül étkezhetsz egészségesebben

Az egészséges táplálkozás és a megfelelő mennyiségű étel elfogyasztásának szabályait nem mindig könnyű betartani, hiszen nap mint nap számos inger ösztönöz bennünket evésre. Az étkezés ráadásul jóval összetettebb folyamat annál, mint hogy csupán az ízeket érzékeljük a szánkban: valamennyi érzékszervünk hatással van arra, hogy mit, hogyan és mennyit eszünk.

Szülőség

Újra elérhető lesz az Erasmus, ám óriási gond van a programmal

Ismét megnyílik szeptembertől az Erasmus-program a magyar egyetemisták előtt, miután az Európai Bizottság feloldotta a modellváltó intézményeket sújtó korábbi korlátozásokat. Ursula von der Leyen elnök bejelentése véget vet annak az időszaknak, amely során a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású egyetemek évekre elestek az uniós csereprogramoktól és a Horizont Európa kutatási keretprogramtól.

Offline

Babonából kezdték hordani a magyarok ezt a kiegészítőt: úgy tartották, javítja a látást

A fülbevaló ma már a mindennapi ruhatárunk alapvető darabja, ám a régi magyar paraszti világban viselését komoly történelmi babonák és szigorú hiedelmek szabályozták. Őseink szentül hitték, hogy a fülcimpa kilyukasztása és a fémek viselése közvetlen hatással van az emberi testre, és képes meggyógyítani a szemet, valamint javítani a látást. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben a kiegészítő korántsem csak a nők kiváltsága volt: a rontás és a korai halál ellen a férfiak, különösen a pásztorok is büszkén hordták. De hogyan vált egy egyszerű ékszer a gyógyítás és a mágia eszközévé?

Testem

Károsítja a fogzománcot, ha így fehéríted a fogad

A hófehér mosolyért sokan képesek szinte bármit bevetni, a közösségi médiát elárasztó házi praktikák és olcsó internetes fehérítők azonban súlyos árat követelnek. A citromlé, a szódabikarbóna és az agresszív fehérítő fogkrémek valójában visszafordíthatatlanul károsítják a fogzománcot, és kínzó fogérzékenységhez vezetnek. Hogyan működik a biztonságos, oxidáción alapuló fogorvosi fehérítés, miért kockázatosak az otthoni csíkok, és mit tud a piac legújabb, peroxidmentes csodafegyvere, a PAP-formula?

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.