Tényleg önként vállalták a halált a japán kamikazepilóták?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A második világháborúban a japánok legkegyetlenebb és legmegdöbbentőbb harci taktikájának számított a kamikaze, vagyis az ellenséges hajókba belerepülő öngyilkos pilóták bevetése, akik a legenda szerint önként vállalták a halált országuk és császáruk nevében. De vajon a kamikazepilóták tényleg saját döntésükből mentek a halálba?

Sokkal kevésbé volt sikeres taktika, mint gondolnánk

A kamikaze kifejezés szó szerint „isteni szelet” jelent, de valójában arra a két trópusi viharra utal, melyek a 13. században segítettek elpusztítani a Japánra támadó mongol hordákat; a császári japán hadsereg 1943-ban hozta létre az „isteni szél különleges támadóegységek” elnevezésű alakulatot, azzal a céllal, hogy csapást mérjen az addigra jelentős előnybe került nyugati szövetségesek hajóira. A japánok soraiban már korábban is előfordultak katonák – gyalogosok és pilóták egyaránt –, akik úgy döntöttek, feláldozzák saját életüket, hogy magukkal vigyék az ellenséget is a halálba, ennek ihletésére találta ki Kurosime Kamito altengernagy a rendszeresített öngyilkos merénylők ötletét.

Japán <i>kamikaze</i>pilóták bevetés előtt
Fotó: Pictures from History / Getty Images Hungary

Az első kamikazeakcióra 1944. október 25-én került sor a Fülöp-szigeteknél, a Leyte-öbölért vívott tengeri csatában, ahol egy öngyilkos pilóta sikeresen felrobbantotta az amerikai St. Lo repülőgép-anyahajó lőszerraktárát, és elsüllyesztette az ellenséget; ugyan a japánok elvesztették magát a csatát, a kamikazék jó ötletnek bizonyultak – írja Hahner Péter történész. A hadsereg ezt követően saját felszerelést fejlesztett ki a kamikazepilóták számára, köztük az óka („cseresznyevirág”) névre hallgató, egyszer felhasználható és leszállásra képtelen vitorlázórepülőt, melyet másfél tonna robbanóanyaggal felszerelve küldtek az ellenségre.

A világháború utolsó tíz hónapjában a hivatásos jelentések szerint kb. 3800 kamikazepilóta áldozta fel az életét, és mintegy 7000 ellenséges tengerésszel sikerült végezniük, azonban a kamikazetámadások jóval kevésbé voltak sikeresek, mint a japánok várták volna, és ahogy az utókor gondolná: összesen csak a támadások 19 százalékában sikerült véghez vinni a tervet, vagyis az ellenséges hajó elsüllyesztését. Az amerikaiak idővel sikeresen kiismerték a japánok öngyilkos taktikáját, és egyre eredményesebben vették fel a harcot a kamikazék ellen, miközben a japánok egyre képzetlenebb és ügyetlenebb pilótákat és pontatlanabb gépeket voltak kénytelenek bevetni.

Súlyosan megbüntették őket, ha nem vállalták az „öngyilkos” küldetést

De vajon tényleg önként vállalták a halált a kamikazepilóták? A japán háborús propaganda előszeretettel dicsőítette azokat a hősies hazafiakat, akik önszántukból mennek a halálba, és büszkén kötik fel a homlokukra a vörös napkoronggal díszített fehér kendőt, társaik ünnepélyes szertartással, tisztelegve kísérték őket utolsó útjukra, és egy pohár szakéval búcsúztatták őket felszálláskor. Utolsó üzenetüket megőrizték az utókor számára, és gyakran fényképpel is emlékeztek a hősökről. A valóságban azonban – a szemtanúk visszaemlékezése szerint – a kamikazepilótákat gyakran önkényesen jelölték ki a parancsnokok, és nem sok beleszólásuk volt a sorsukba.

A USS Bunker Hill amerikai hadihajó <i>kamikaze</i>támadás alatt Okinava szigeténél
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

A program kezdetén valóban akadtak önként jelentkezők, ezek többsége azonban nem hazafias indíttatásból, hanem azért vállalta az öngyilkos küldetést, mert rendkívül kicsinek tartotta túlélési esélyeit a háborúban, és inkább a dicsőséges, családja számára büszkeséget hozó halált választotta a mindennapos szenvedés helyett. A háború utolsó hónapjaiban azonban már a tisztek választották ki a kamikazeakciók résztvevőit, és megtiltották számukra az ellenkezést: aki megpróbált visszakozni az „öngyilkos” küldetéstől, azt gyakran brutálisan megverték és megalázták.

A pilóták családjuknak írt búcsúleveleit a legtöbb esetben cenzúrázták, kihúzták belőlük a rossz körülményekre való panaszkodást, és úgy állították be, mintha önként vállalt, hazafias áldozatot hoznának – részben ezért is élt nagyon sokáig a kamikazepilóták legendája a japán és a nemzetközi köztudatban.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat,  amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.