Sárrétudvari mellett már a honfoglalás idején is éltek magyarok, a régészeti leletek tanúsága szerint ráadásul igencsak gazdag környék lehetett ez egykor. Egy már feltárt sír repítette a világhírnév felé a települést, ami kiderült róla, az alapjaiban formálhatja elődeinkkel kapcsolatos ismereteinket.
A nemzetközi tudományos élet a magyar honfoglaláskori leletektől volt hangos 2025-ben, amikor kiderült, hogy eleink asszonyai nem csak a tűz mellett serénykedtek, igazi harcos amazonok is akadtak közöttük. Az egyiküket DNS-e segítségével azonosították.
Az 1980-as években 260 honfoglaláskori sírt találtak Sárrétudvari mellett, amikor művelésbe vontak egy addig használatlan mezőgazdasági területet. A most az érdeklődés középpontjába került, úgynevezett 63. számú sírban a bronzkorból származó nyílhegyeket, egy íjat, és ékszereket is találtak a feltárások során egy férfi csontjai mellett, legalábbis akkor még így hitték. Mint az az elmúlt hónapok során nyilvánvalóvá vált a modern technológiának köszönhetően, az eltemetett személy nemét illetően tévedtek, nem férfi volt, hanem nő.
Honfoglaláskori harcosról derült ki, hogy valójában nő
A Szegedi Tudományegyetem bioarcheológusa, Tihanyi Balázs a Plos One folyóiratban megjelent tanulmány kapcsán nyilatkozott a vizsgálatokról. Mint mondta, nagyon csábító lenne a gondolat, hogy a női honfoglalók is fegyvert viseltek, vadásztak és harcoltak, azonban arra, hogy a sírban eltemetett asszony valóban harcos lehetett egykor, mindent kizáró bizonyítékot még nem találtak, így nyitva is hagyták a kérdést. Arra azonban rávilágított, hogy a 10. századi magyar harcászatban
![]()
a lovas íjászok kulcsfontosságúak voltak. Szerinte ha a nő képzett íjász és képzett lovas volt, részt vehetett csatákban is.
Amint arra a szakember emlékeztetett, az íjhasználat képessége a mindennapokban is fontos készségnek számított a félnomád, vadászattal is foglalkozó honfoglaló magyarok körében, ráadásul már csak az önvédelem céljából is maguknál tartották ekkoriban fegyvereiket az emberek.
Harcos nők a régi időkben: egyre több a lelet
Amint arra a National Geographic cikke emlékeztetett, egyre több fegyverekkel is ellátott sírleletet sikerül DNS-szinten is azonosítani, így a világ minden tájáról érkeznek hírek olyan nőkről, akik fegyvert viselhettek. A perui korai leletek között egy 9000, illetve egy 2000 évvel ezelőtt eltemetett asszony mellett is találtak kőből készült nyílhegyeket. De nem kell másik kontinensig mennünk, ha harcos hölgyeket keresünk a történelem korai időszakából,
![]()
egy 1000 évvel ezelőtt élt brit nő mellett is fedeztek már fel kardot.
A finn és svéd viking kori leletek között is több olyan akad, ahol fegyverekkel együtt helyezték végső nyughelyükre azokat a nőket, akik jól értettek a kardforgatáshoz vagy az íjászathoz.
Tudtad? A középkori asszonyok sem voltak olyan védtelenek, mint sokáig hittük.
























