görög szerzetes

Az 1856-ban Görögországban született Mihailo Tolotosz mindössze négy órája volt a világon, amikor édesanyja elhunyt: miután egyetlen rokon sem jelentkezett a csecsemőért, néhány jó szándékú ember egy, az Athosz-hegy lábánál lévő kolostor lépcsőjén helyezte el őt. A kolostorban élő ortodox szerzetesek befogadták és felnevelték az árva kisfiút – tőlük kapta a nevét is –, aki felcseperedve az általa ismert egyetlen hivatást, a szerzetesi létet választotta, és élete nyolc évtizedében sohasem hagyta el a zárda falait.

Nem találkozhatnak nőkkel a görög hegység szerzetesei

Az Athosz-hegynél található húsz ortodox kolostorban több mint ezer év óta működik zavartalanul a rendi élet, a szerzetesek hétköznapjai szigorú szabályok szerint zajlanak; az egyik legfontosabb és legrégebbi – egy 1046-ban IX. Kónsztantinosz bizánci császár által hozott rendelet óta érvényben lévő – előírás, miszerint a kolostoroknak otthont adó mintegy 300 négyzetkilométeres félsziget területére nőnemű személy nem teheti be a lábát. A szabály nem csak az emberekre vonatkozik, a nőstény állatok szintén ki vannak tiltva, ezért a szerzetesek nem termelhetnek tojást, tejet és sajtot, máshonnét kell beszerezniük ezeket a javakat.

Az autonóm klerikális köztársaságként működő félsziget mintegy 1600 lakója számára a borotválkozás is tiltott, mindenki hosszú szakállal jár, így szűrik ki az esetleg titokban besettenkedő nőket – minderre természetesen azért van szükség, nehogy a szerzetesek akár csak véletlenül is vétkezzenek a részükre előírt szigorú cölibátus ellen. Turistákat ugyan beengednek a félszigetre, de kizárólag férfiakat, és számukra is előzetes engedélykérés szükséges.

Csak társai elbeszéléséből hallott a nők létezéséről

A szerzetesek normál esetben korábbi életük során, mielőtt elvonulnak a kolostorok magányába, találkoznak nőkkel, Mihailo atya azonban születésének és neveltetésének egyedi körülményei miatt soha életében, még képen sem látott nőt, kizárólag társai leírásai alapján lehetett elképzelése róla, milyenek is a másik nem képviselői. Hasonlóképpen, az atyának a hosszú élete során történt technikai és társadalmi változásokról sem volt fogalma – sohasem látott autót, filmet, repülőgépet vagy elektromos berendezéseket.

Társai körében idővel híre ment Mihailo atya egyedi sorsának, gyakran emlegették őt úgy, mint a világ egyetlen olyan férfiját, aki sosem találkozott még nővel – a furcsa „világrekordnak” köszönhetően a szerényen és a világtól elzártan élő szerzetes személyével az újságok is többször foglalkoztak, pedig ő igazán ódzkodott a hírnévtől. Amikor hősünk 1938-ban, 82 éves korában elhunyt, társai különleges temetést rendeztek számára, melyen az Athosz-hegynél élő összes szerzetes megjelent leróni kegyeletét.

Férfinak öltözve járt a kolostorban a szépségkirálynő

A szigorú szabályok ellenére párszor mégis megfordultak nők a klerikális köztársaság területén: a 14. században IV. István Uroš szerb cár ide menekítette feleségét a tomboló pestisjárvány elől, a cárné lába azonban nem érinthette a félsziget talaját, athoszi tartózkodása idején végig a kocsijában kellett maradnia. Az 1920-as években Maryse Choisy francia írónő magát matróznak álcázva jutott el a szigetre, és könyvben meg is írta az ottani élményeit, egy évtizeddel később pedig Aliki Diplarakou görög szépségkirálynő, a Miss Európa cím győztese szivárgott be férfigúnyában a szerzetesek közé. Az incidens komoly visszhangot váltott ki, az amerikai Time magazin is cikkezett róla.

A nőstény állatokat illetően különleges kivételt képeznek a macskák, mivel ők nagy segítséget jelentenek a lakók számára a rágcsálópopuláció kordában tartásában. Az 1988 óta az UNESCO világörökségi listáján szereplő félsziget nőellenes törvénye gyakran viták tárgya, 2003-ban például az Európai Parlament kérte a tilalom feloldását nemi diszkriminációra hivatkozva.