Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.
Több mint 2500 évvel ezelőtt egy titokzatos betegség söpört végig az ókori Athénon. A járvány emberek tízezreit ölte meg, meggyengítette a várost, és akár a történelem menetét is megváltoztathatta. Az úgynevezett „athéni pestis” máig az emberiség egyik legrejtélyesebb járványa – a kutatók azonban most közelebb kerültek ahhoz, hogy azonosítsák a járványt kiváltó kórokozót.
Egy történelmi jelentőségű járvány
A történészek szerint a járvány i. e. 430-ban tört ki, Athén és Spárta háborújának idején. A város falai mögé rengeteg ember zsúfolódott össze, hogy menedéket találjon az ostrom elől. A túlzsúfoltság, a rossz higiéniai körülmények és a szennyezett víz együttesen ideális környezetet teremtettek egy pusztító járvány kialakulásához – írja az IFLScience.
A betegségről a legtöbbet Thuküdidész görög történész írásaiból tudjuk, aki maga is túlélte a járványt. Leírásai szerint a fertőzés rendkívül gyorsan terjedt, és kegyetlen tünetekkel járt.
A betegek magas lázzal, bőrkiütésekkel és erős hasmenéssel küzdöttek. Sokan elviselhetetlen forróságot éreztek a testükben, ezért levetették a ruháikat, és a hideg vízbe próbáltak menekülni. Egyeseknél üszkösödés (a test szöveteinek elhalása) alakult ki, míg a túlélők közül többen még a saját nevükre sem emlékeztek, sőt családtagjaikat sem ismerték fel. A feljegyzések szerint a járvány akár 100 ezer ember halálát is okozhatta.
Miért alakult ki?
A kutatók hosszú ideig próbálták megfejteni, milyen betegség állhatott a járvány hátterében. Az elmúlt években több mint egytucat lehetséges fertőzést vizsgáltak meg, köztük a kanyarót, a himlőt és az agyhártyagyulladást.
A legvalószínűbb gyanúsított jelenleg a tífusz.
A tífuszt a Salmonella Typhi nevű baktérium okozza, amely leginkább szennyezett vízzel és élelmiszerrel terjed. A tudósok még a baktérium DNS-ét is kimutatták annak az egyetlen ismert tömegsírnak a maradványaiban, amelyet az athéni pestis áldozataihoz kötnek.
A tünetek jelentős része is megegyezik a tífusz ismert jeleivel: ilyen a magas láz, a gyomor- és bélrendszeri problémák, valamint a súlyos kiszáradás. A felvetéssel azonban van egy komoly probléma: a tífusz nem terjed olyan gyorsan emberről emberre, hogy önmagában megmagyarázza az athéni pestis pusztítását.
Éppen ezért egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy több betegség egyszerre tombolt a városban. A zsúfolt környezetben könnyen terjedhetett például vérhas (súlyos hasmenéssel járó fertőzés), bubópestis vagy más járványos betegség is.
Más szakértők szerint az sem kizárt, hogy egy kihalt vírus állt a háttérben – egy olyan fertőzés, amely ma már nem létezik, ezért rendkívül nehéz azonosítani.
Történelmi hatása is lehetett
Az athéni pestis nemcsak azért különleges, mert az egyik legkorábban feljegyzett járvány volt, hanem azért is, mert jelentősen befolyásolhatta a történelem alakulását.
A járvány ugyanis az athéni-spártai háború idején tört ki, és a források szerint a várost ostromló spártai csapatokat szinte egyáltalán nem érintette a fertőzés. A kutatók szerint ennek egyik oka az lehetett, hogy a spártai katonák kevésbé zsúfolt táborokban éltek, és jobb hozzáférésük lehetett a tiszta ivóvízhez.
A zsúfoltság járulhatott hozzá a hantavírus terjedéséhez is az MV Hondius utasai között. De mennyi az esélye annak, hogy ebből is világjárvány alakuljon ki?
