A legújabb rejtőzködő állatos kihívás főszereplője egy kismacska, aki egy zöld levelekkel teli kertben bújik meg. Ez az új szórakoztató feladat nagy kedvenc lett a közösségi médiában.
A mindennap használt kémiai vegyületeknek, mint megtanultuk, tudományos nevei is vannak. Igen ám, de vajon tudod is, hogy melyiknek mi? Kvízünkkel tesztelheted a tudásod.
A 18. századig az emberek nem nyolc órát aludtak egyben, ahogy manapság ajánlott, hanem két részletben. Először négy-öt órát, majd egy rövidebb ébrenlét után újabb néhány órát. Ez a szokás a mesterséges világítás elterjedésével tűnt el, amikor az éjszakai élet teljesen megváltozott.
Ebből a kvízből kiderül, mennyire biztos a tudásod, ha a leggyakoribb helyesírási hibákra kérdezünk rá. Teszteld a tudásod!
Sisi haja a mai napig legendás, nemcsak hossza, de a bonyolult fonatok okán is. Ahhoz, hogy elkészülhessen, naponta több órát kellett egy helyben ülnie, miközben görög nyelvleckéket vett. Fodrászára egy színházban talált rá a császárné.
A fizikaórán tanultakat álmunkból felébresztve is tudnunk kellett, nagy szerencsénk volt, ha képletek helyett csak a jeleket kérdezték a dolgozatban. De vajon voltál-e annyira felkészült egykor, hogy még most is emlékszel ezekre? Kvízünkkel tesztelheted.
Az internet új kedvenc rejtvénye egy olyan feladvány, amelyben egy kiskutya bújt el egy szobában. A feladat egyszerűnek tűnik, de a legtöbbeknek nem sikerül az állat nyomára akadni.
Miért bérelt ki a Líbiai Népi Iroda egy panziót Budapest XI. kerületében? Ki engedhette meg magának az 1980-as években, hogy teknősbékalevest kanalazzon? És mi köze van mindehhez egy otthonkás nagymamának? Cikkünkben egy budai magánpanzió és az azt üzemeltető Joli néni történetét járjuk körül.
Egy különösen merész összeesküvés-elmélet Heribert Illig német germanista nevéhez fűződik. Illig szerint a középkor jelentős része – nagyjából 300 év – soha nem is létezett. Másként fogalmazva: a történelem valójában rövidebb, mint hisszük.
Van, amikor a természet kegyetlennek tűnik, főleg, amikor egy állat haláltusáját egy másik arra használja, hogy még több zsákmányt ejthessen el. Ilyen ez a pók is, amely veszélyes fegyvert használ áldozata megszerzéséhez.
Egy 4 millió éves krátertó üledékéből került elő Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus. A bogár azért különleges, mert egyrészt új fajt képvisel, másrészt fontos adalékot nyújt a régmúlt éghajlatának megértéséhez.
Mindannyian kedveljük a híres idézeteket, szállóigéket, mert van bennük valami esszenciális, megragadják a lényeget egy egzisztenciális kérdéssel kapcsolatban. Találóak, humorosak, emiatt könnyen megjegyezzük őket. Ebben az igaz-hamis kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, emlékszel-e, hogy kitől származik a legendás mondat.
Több mint 600 millió évet kell az időben visszamennünk az állatok első, közös őséhez, mely egy egysejtű lehetett. Ez jóval egyszerűbben meghatározható, mint az emberek és állatok közös elődje.
Ha azt halljuk, Titanic, a legtöbb embernek a híres film jut eszébe, nem pedig az a tragédia, mely a hajókatasztrófák történetében kiemelkedően ismert – de messze nem a legnagyobb.
Az ember az akadályok legyőzésének mestere. De ha legyőzni nem is lehet, áthidalni mindenképpen. Ebben pedig az emberiség nem kispályás, a világ leghosszabb hídjai erre remek bizonyítékot szolgáltatnak.
Jonathan, a seychelle-szigeteki óriásteknős idén töltötte be a 193. életévét. A Guinness-rekordok könyve szerint ő a legidősebb ismert szárazföldi állat, aki jelenleg a délnyugat-atlanti Szent Ilona-szigeten, a kormányzói rezidencia kertjében él.
Mindössze 42 évnyi sűrű, ám önpusztító élet jutott Vlagyimir Viszockijnak. A dalait héthúrú orosz gitáron kísérő, rekedtes hangú színész-költő élete legnagyobb szerelme az orosz származású francia színésznő, Marina Vlady volt: tizenkét, megpróbáltatásokkal teli esztendő jutott nekik.
Emlékszel még azokra a földrajzórákra, amelyeken Magyarország és a világ éghajlatairól tanultál? Kvízünkkel tesztelheted, mennyi maradt meg ebből a tudásból.
A franc, a rosseb és a frász szavakat ma a dühünk vagy a meglepetésünk kifejezésére használjuk – valaha azonban egészen más volt a jelentésük, sajátos történetek kapcsolódnak hozzájuk.
Pár héten belül elválhat egymástól az ismert ausztriai turistalátványosság, a Dachstein alatt található két jégfolyam, a Hallstätter- és a Schladminger-gleccser közötti hóösszeköttetés. Ilyenre 3500 éve nem volt példa – az eshetőség felhívja a figyelmet a klímaváltozás aggasztóan gyorsuló ütemére.
A világirodalom tele van fantasztikus alkotásokkal, az iskolában sajnos csak a töredékét ismerhetjük meg ezeknek a műveknek, de talán a legfontosabbak köztük vannak. Persze ez ízlés kérdése is. Most azonban a tényekre kérdezünk rá igen egyszerű, világirodalmi kvízünkben.
Anish Kapoor képzőművész kizárólagos jogot szerzett arra, hogy használhassa a világ legsötétebb feketét, a Vantablacket. A döntés feldühítette a művészvilágot, és egyik kollégája, Stuart Semple meglepő módon válaszolt: megalkotta a világ legpinkebb pinkjét – amelyhez egyedül csak Kapoor nem férhet hozzá.
Újabb optikai illúzió tartja lázban az internetezőket: első ránézésre csupán egy erdőt látni, azonban a képen egy állat rejtőzik.
Bár az 1906-os athéni olimpiát hivatalosan nem tekintik a modern kori olimpiai játékok részének, a magyar sporttörténelem számára igencsak fontos volt ez a megmérettetés, melyet az olimpia szellemiségében, Athénban rendeztek meg.
Mi történik, ha egy pszichológus „egészséges” embereket küld elmegyógyintézetbe, és senki nem tud a trükkről? Egy híres kísérlet bizonyította, hogy az elmebetegség diagnózisa sokszor meglepően pontatlan lehet.
