Így néztek ki a világ első állatai: ma már egyiket sem ismernéd fel

Olvasási idő kb. 2 perc

Több százmillió éves rejtélyre derítettek fényt a kutatók: most először sikerült pontos képet alkotniuk arról, hogyan nézhettek ki a Föld első állatai. Egy friss tanulmány szerint ezek az élőlények mai szemmel alig felismerhetőek – nem hasonlítottak sem halra, sem rovarra, sem bármely ismert állatra. A kutatás eredményei alapjaiban változtathatják meg azt, amit az állatok evolúciójáról eddig tudtunk.

A tudósok Ausztráliában, az úgynevezett Ediakara-időszakból fennmaradt fosszíliákat elemeztek, amelyek mintegy 550-560 millió évesek. Ezek az ősi lények voltak az első többsejtű állatok, amelyek képesek voltak mozogni és reagálni a környezetükre. Az ediakarai fauna tagjai puhatestű, lapos, korongszerű vagy levélformájú szervezetek voltak szemek, száj és csontváz nélkül. Némelyik több centiméteresre nőtt.

Átírta a történelmet a felfedezés

A modern képalkotó technológiáknak köszönhetően a kutatók részletes 3D-modelleket is készítettek ezekről a lényekről. Az elemzések kimutatták, hogy

Idézőjel ikon

testük szimmetrikus volt, és belső struktúrájuk már emlékeztetett a későbbi állatfajok szervezetére.

Ez azt jelenti, hogy az állati élet alapvető jellemzői – például a sejtkommunikáció és a mozgásképesség – már jóval korábban megjelentek, mint ahogy azt korábban feltételezték.

A világ első állatai korántsem hasonlítanak a ma élőkre
Fotó: Oliver Helbig / Getty Images Hungary

Így alakultak át az első állatok

A felfedezés azért különösen jelentős, mert segít megérteni, hogyan alakult át az élet a mikroszkopikus szervezetekből komplex állati formákig. A kutatók szerint

Idézőjel ikon

ezek a lények képezték az evolúció egyik legfontosabb „hiányzó láncszemét”,

hidat a baktériumok és a ma ismert állatvilág között. A Föld korai óceánjai akkoriban oxigénben gazdagodtak, ami ideális feltételeket teremtett az állati élet megjelenéséhez.

A tanulmány új fényt vet arra is, amit ma „életnek” nevezünk. A kutatók szerint ha ma találkoznánk egy ilyen élőlénnyel, valószínűleg észre sem vennénk, hogy állatról van szó – pedig ők voltak azok, akik az egész állatvilág történetét elindították.

Ha kíváncsi vagy az Erdélyben talált dinoszauruszokra, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.