Ezt az 5 tárgyat a háborúnak köszönheted: te is használod

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az első világháború mindennapi szokásokat is megváltoztatott. A lövészárkokból és haditechnikai újításokból születtek meg olyan tárgyak, amelyeket ma is nap mint nap használunk – a ballonkabáttól a papír zsebkendőig.

Nemcsak használati eszközök, hanem például az óraátállítás is a háborús szükség szülötte volt – írja az Index.

Karóra, cipzár és drón a frontvonalról

A klasszikus ballonkabát ma a brit elegancia egyik jelképe, de eredetileg a lövészárkok esőjétől és sarától védte a katonákat. A Burberry és az Aquascutum fejlesztette ki a könnyű, vízálló, zsebekkel ellátott kabátot, amely elég praktikusnak bizonyult ahhoz, hogy a háború után is a városi divat része maradjon.

A világháboru után is praktikusnak bizonyult a ballonkabát
Fotó: Christian Vierig / Getty Images Hungary

Ugyanebben az időben született meg a modern cipzár is. Gideon Sundback svéd mérnök az 1910-es években tökéletesítette a szerkezetet, amelyet először repülősök és tengerészek egyenruháin használtak.

A karóra is a harctéren vált nélkülözhetetlenné, amikor a katonák és pilóták nem tudtak többé zsebórával bajlódni. A csuklóra csatolható időmérő praktikumából hamar divat lett.

A háborúban a textilhiány új anyagokat is életre hívott. A papír zsebkendő alapjául szolgáló Cellucotton nevű anyagot a Kimberly-Clark gyár fejlesztette ki sebészeti kötözőként. A fronton dolgozó ápolónők azonban hamar rájöttek, hogy a vékony, eldobható lapka tökéletes higiéniai célokra is.

És ha ez nem lenne elég: a modern dróntechnológia első prototípusa, a „Kettering Bug” is az első világháború idején született meg.

Ha tetszett a cikk, olvasd el azt is, hogy a Balti-tenger mélyén rejtőző világháborús maradványokon hogyan virágzik az élővilág!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.