Kiderült, nem mérnöki csoda a legendás hajó, ezért is süllyedt el

Olvasási idő kb. 2 perc

Az utóbbi évek egyik leghíresebb tengerészeti felfedezése volt, amikor 2022-ben megtalálták Ernest Shackleton legendás hajóját, az Endurance-t, amely több mint egy évszázadon át pihent az Antarktisz jéghideg tengerfenekén.

Az 1915-ben elsüllyedt hajó a felfedezők bátorságának és kitartásának szimbóluma lett, és sokáig mérnöki mesterműként tartották számon. Egy új kutatás azonban más fénybe helyezi a hajó történetét. Lehet, hogy az Endurance közel sem volt annyira tökéletes szerkezet, mint ahogyan azt eddig hittük.

Ezért süllyedt el a hajó

A hajó maradványainak elemzése során a kutatók rájöttek, hogy a korabeli beszámolók túlbecsülték a vízi jármű képességeit. Bár a faépítésű hajó a sarkvidéki expedícióra készült, valójában több gyenge pontja is volt,

Idézőjel ikon

különösen a hajótest azon részein, amelyeket a jégnyomás ellen kellett volna megerősíteniük.

A felvételek szerint a bordázat és a vázszerkezet nem bírta a hatalmas terhelést, amikor a jégmezők közé szorult, és végül a hajó összeroppant.

A hajó nemcsak a környezeti hatások miatt süllyedt el, gyenge szerkezete is szerepet játszthatott ebben
Fotó: Merten Snijders / Getty Images Hungary

A költséghatékonyságnak eshetett áldozatul

A felfedezés azért is fontos, mert évtizedekig gondolták úgy, hogy az Endurance a kor legkiválóbb mérnöki csodája volt. A legújabb fejlemények viszont arra utalnak, hogy

Idézőjel ikon

a hajó megépítésekor inkább a gyors elkészítés és a költséghatékonyság volt a fő szempont, és nem a mérnöki tökéletesség.

Ennek eredményeként a hajó nem tudott ellenállni az extrém körülményeknek, és mindössze néhány hónappal indulása után a jég fogságába esett.

Érdekesség, hogy a roncs meglepően jó állapotban maradt fenn a hideg víznek és a mélység oxigénszegény környezetének köszönhetően. A hajó neve, az Endurance, vagyis a „Kitartás”, ironikus módon ma is jól olvasható az oldalán. 

Ha kíváncsi vagy azokra az óriási szőrcsomókra, amelyeket a tengerfenéken fedeztek fel, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.