„Ez a harang hirdesse Isten dicsőségét, vigye imáinkat Isten elé élőkért és holtakért, népünk áldozataiért és Magyarország feltámadásáért” – áll az ország legnagyobb harangján, amely nem kevesebb, mint 9250 kg súlyú, és 240 cm az átmérője. Ez a budapesti Szent István-bazilika harangja, amelyet államalapító királyunkról neveztek el.
Azt hihetnénk, hogy egyben ez a bazilika legrégebbi harangja is. Ám az igazság az, hogy a Boldogasszony-harang, amely közel egyidős magával az épülettel, különös módon menekült meg. Ez az egyetlen eredeti harang a Szent István-bazilikában, a többi az enyészeté lett. A ma hallható harangszót már újak szolgáltatják: ezek alig néhány évtizede készültek.
Így óvták meg a harangot
A Szent István-bazilikát 1851 októberében kezdték építeni, a város célja az volt, hogy olyan kupolás templomot emeljen, amely emlékeztet a párizsi Invalidusokra vagy a római Szent Péter-bazilikára. Az építkezés ugyan csak 1905-ben fejeződött be, de a legrégebbi harang, a Boldogasszony- vagy Mária-harang már 1863-ban elkészült Walser Ferenc budapesti harangöntő műhelyében. (A Boldogasszony-harang hangja az alábbi videón meghallgatható.)
A harang olyan különleges volt, hogy bár az első világháború idején be akarták olvasztani, de a pestiek ellenálltak, aláírásokat gyűjtöttek. A közfelháborodásnak köszönhetően Apponyi Albert, az akkori kultúrminiszter ellátogatott a bazilikába, hogy szemügyre vegye a harangot, és úgy döntött, hogy az valóban annyira különleges, hogy semmiképpen nem szabad beolvasztani, így a háború legalább ezt a harangot nem emésztette el.
A Szent István-bazilika ma is hallható harangjai
A jelenlegi Szent István-nagyharang története sem hétköznapi: a jelenleg hallható öntvény elődjét a második világháborúban semmisítették meg, helyére 1990-ben került a ma is működő harang, a passaui Perner-öntödében készült. E harang nemcsak súlya miatt különleges: ritkán szólal meg, csak a pápa halála esetén, jeles ünnepekkor, augusztus 20-án és szilveszterkor hallható, ahogy a Nagyboldogasszony-harang is.
A bazilika másik négy harangja mind jóval kisebb, mint az utóbbiak. A Szent Henrikről, Boldog Gizelláról, Szent Imréről és Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett harangok például szentmisére hívnak hétköznapokon és hétvégén, a vasárnapi nagymise idején a Szent Henrik-harang szólal meg elsőként.
E négy harang szintén a Perner-öntödében készült, és mindegyiket 1993. augusztus 20-án szentelték fel. Előállításuk költségét főként maga a német öntöde állta – mintegy jóvátételként a háború pusztításai miatt.
Sokan tudni véljük, miért szólnak délben a harangok, ebből a cikkünkből kiderül a valódi ok.
