Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ókori rómaiak életviteléről egyre többet tudhatunk meg a modern tudományos vizsgálati módszereknek köszönhetően. A több ezer éves civilizáció technikai vívmányai, kultúrája és az ókori mindennapok mindig is foglalkoztatták az utókor fantáziáját, és sok esetben bizony arra kell rájönnünk: elődeink sok mindent felismertek, és helyesen éltek.
A pompeji katasztrófa maradványai évek óta fontos kutatási területe a régészetnek, és az újabb technológiáknak köszönhetően az emberi csontok antropológiai vizsgálata sok új információt elárulhat az ókori rómaiakról. Egy ilyen jellegű régészeti vizsgálat során a rómaiak táplálkozási szokásainak részletei kerültek a fókuszba. Ezáltal újabb információkat tudhatunk meg a fejlett civilizáció lakóinak mindennapjairól.
Táplálkozási arányok
A mediterrán világ ókori táplálkozási szokásairól eddig is sokat tudtunk írásos feljegyzésekből és az utókor számára is fennmaradt gazdasági dokumentumokból, de újabban már az ókorban élt emberek csontmaradványainak vizsgálata azt is lehetővé teszi, hogy részleteiben megismerjük a rómaiak táplálkozási szokásait. Ezáltal nemcsak azt deríthetjük ki, hogy mit ettek, hanem azt is, hogy milyen arányban fogyasztották az egyes alapanyagokat, ételeket.
Egy közép-itáliai halászváros
A csontmaradványok vizsgálatai közül az egyik legfontosabb kutatás egy Herculaneum nevű tengerpari városka fennmaradt emberi csontanyagának az elemzése volt. A város a híres pompeji tragédiát is okozó Vezúv vulkán kitörésének következtében pusztult el, így a hirtelen halált halt lakosok maradványait remekül konzerválta az őket beborító láva és hamu. Egy kutatás során 17 holttest csontmaradványait vizsgálva jutottak meglepő eredményekre a kutatókaz ókori étkezési trendekkel kapcsolatban.
A Vezúv Kr. u. 79-es kitörésének maradványai a 18. században kezdtek el a felszínre kerülni, a nemrég vizsgált csontleletek pedig azt fedték fel, hogy
Herculaneum lakosainak értrendjében a halak és a tenger gyümölcsei jelentős százalékrészt tettek ki,
vagyis jelentősen többet fogyasztottak belőle, mint a mai kor embere. Még a mediterrán vidéken sem jellemző ma az a mennyiségű halfogyasztás, mint amit az ókori leletekből sikerült kimutatni. Ennél még meglepőbb tényt tártak fel a kutatók az olívaolaj szerepét illetően.
Az eddig sem volt kérdés, hogy az ókori Rómában az olívaolaj fontos és alapvető alapanyag volt minden háztartásban, részben a könnyű hozzáférhetősége miatt is. Ám a kutatás során a tudósok arról számoltak be, hogy számításaik szerint
egy átlagos római személy évi 20 liter olívaolajat is fogyaszthatott.
Az ókori rómaiak tehát nemcsak ízesítésre használták a folyadékot, hanem önálló kalóriaforrás lehetett az étrendjükben. A kutatók közlései szerint a herculaneumi lakók kalóriabevitelének 12%-át tette ki csak az olívaolaj. Érdekes, hogy az étkezésen túl a nők másra is használták ezt a szert.
