A francia királynak, II. Henriknek számos szeretője volt, de szívéhez egy nála 19 évvel idősebb nő állt a legközelebb. A királyné, érthető okokból, nem kedvelte vetélytársát, de adódott olyan helyzet, amikor mégis hozzá kellett fordulnia.
II. Henrik francia királynak nem jutott boldog gyermekkor. Mindössze ötéves volt, amikor édesanyját elveszítette, egy évvel később, 1525-ben pedig apját, I. Ferencet foglyul ejtette a német-római császár. A francia királyt Madridba hurcolták, ahonnan különös és vitatható módon szabadult: maga helyett gyermekeit ajánlotta fel túsznak.
Búcsúcsók a fogság előtt
A két fiú, a hatéves Henrik és a hétéves Ferenc négy évig raboskodtak kopár és rideg spanyol várakban. A raboskodás maradandó nyomot hagyott személyiségükön: Ferenc hallgatag, morcos fiúként tért vissza, Henriken pedig az agresszivitás jelei kezdtek kiütközni. Utazásuk előtt nagyanyjuk udvarhölgyének, Diane de Poitiers-nek adták a búcsúcsókot, s ugyancsak ő volt az, akire visszatérésük után apjuk a nevelésüket bízta. I. Ferenc hamar újranősült; s az 1531-es esküvő tiszteletére rendezett játékokon a kiskamasz Henrik is részt vett. Öltözékén Diane de Poitiers színei köszöntek vissza: férje halála után az asszony csak feketét és fehéret hordott.
Esküvők és összeesküvők
Két év múlva, 1533-ban a francia királyi udvarban ismét esküvőt tartottak: a tizennégy éves Henrik és a vele egykorú Medici Katalin kézfogóját.
Katalin nem volt nemesi származású, ám ezt a tényt feledtette, hogy igen gazdag családból származott, ráadásul a pápa unokahúga volt.
Henrik ekkor már fülig szerelmes volt, de nem a feleségébe: hajdani nevelőnőjével, a nála 19 évvel idősebb Diane-nal kezdett viszonyt.
Medici Katalinnak bizonyára nem esett jól, hogy férje nem őt, hanem szeretőjét halmozza el ajándékokkal. Diane és Henrik viszonya nemcsak a feleségnek, hanem Henrik apjának is szemet szúrt. Meggyőződésévé vált, hogy a szeretők összeesküvést szőnek ellene, így Diane-t száműzte az udvarból, fia pedig egy vidéki kastélyba, Anet-ba távozott. A harag nem tartott sokáig: apa és fia 1545-ben kibékültek, I. Ferenc halála után (1547) pedig II. Henrik néven királlyá koronázták a trónörököst.
Gyanús haláleset
Ami azt illeti, Henrik meglehetősen különös körülmények között vált trónörökössé.
Eredetileg bátyja, Ferenc lett volna a francia trón várományosa, ő azonban 18 éves korában, 1536-ban gyanús körülmények között elhunyt.
Egy labdajáték gyakorlása után elfogadott egy pohár vizet Katalin egyik bizalmasától, majd szörnyethalt. (Az illetőt, Montecuccolit később emiatt kivégezték.) Talán ez adott okot a híresztelésre, miszerint Medici Katalin hírhedt méregkeverő: jóval később, amikor a királyné már a blois-i kastélyban élt, egy speciális, rekeszekkel teli szobáról kaptak szárnyra a hírek, amelyben a jól értesültek szerint a királyné a mérgeket tartotta. (A szoba egyébként ma is megtekinthető Blois-ban.)
Szeretői praktikák
Henrik és Medici Katalin házassága tíz évig gyermektelen volt. A királynéra óriási nyomás nehezedett, hogy fiatal kora ellenére minél hamarabb utódokat hozzon a világra, s ez csak fokozódott, miután kiderült, hogy Henriknek az egyik szeretőjétől lánya született. Az udvarban immár egyértelműen Katalint okolták a trónörökös hiányáért, s már a válással fenyegetőztek. A kétségbeesett Katalin szinte minden akkor ismert trükköt kipróbált:
tehéntrágyát és szarvasagancsokat helyezett a medencéjére, öszvér vizeletét fogyasztotta, de a hatás elmaradt.
Végül férje legkedvesebb és legrégebbi szeretőjéhez, Diane de Poitiers-hez fordult tanácsért. Diane megosztotta vele, hogyan tudja felkelteni Henrik szenvedélyét, s hogy biztosra menjen, Medici Katalin lyukat fúratott Henrik hálószobájának mennyezetébe, ő maga pedig a felső szobában, azon keresztül tanulmányozta, mi az, amit Diane de Poitiers jól csinál.
Az egyedi „gyógymód”, úgy tűnik, működött: a párnak 1544-ben megszületett első gyermeke, egy kisfiú, akit egy évvel később egy kislány követett. Végül tíz gyermek érkezett a házasságba, közülük heten érték meg a felnőttkort. Medici Katalin utoljára egy ikerpárnak adott életet, abba a szülésbe azonban kis híján belehalt.
A francia udvar legbefolyásosabb szereplője
Henriknek számos szeretője akadt, de haláláig Diane de Poitiers volt a legkedvesebb számára. Ez nemcsak az éles szemű udvaroncoknak, hanem az udvarba látogató külföldi követeknek is feltűnt: egyikük például arról számolt be, hogy
Henrik vendégek jelenlétében is Diane ölében ült, vagy éppen simogatta a mellét.
Diane az évek során a francia udvar egyik legbefolyásosabb szereplőjévé nőtte ki magát. A királlyal közösen írta alá leveleit, hercegnői rangot és birtokokat adományoztak neki, a királyi pár rábízta gyermekeik nevelését, sőt, a koronázási ékszereket és a királyné által áhított chenonceau-i kastélyt is megkapta.
A király halála
Henrikből kegyetlen uralkodó vált. A protestánsok esküdt ellenségeként máglyára vetette, kínoztatta őket, a vagyonukat pedig elkobozta. 1559-ben egy lovagi tornán megsérült, a sebe elfertőződött, és mindössze negyvenévesen meghalt.
Haláltusájában többször is Diane-t hívta, de felesége nem engedte be hozzá a befolyásos szeretőt.
Henrik halála után Diane de Poitiers az anet-i kastélyban, luxusszáműzetésben élt 1566-ban bekövetkezett haláláig. Halálát a nagy mennyiségben fogyasztott, életelixírnek tartott folyékony arany okozta. Medici Katalin három fiát is a királyi trónra segítette, s a fiai feletti befolyás végül véres vallásháborúkhoz, majd a Szent Bertalan éjszakáján történt vérengzéshez vezetett. Medici Katalin kettő kivételével minden gyermekét túlélte: 1589-ben, 69 évesen hunyt el Blois-ban.
Ha szívesen olvasnál egy másik királyi szeretőről is, ezt a cikket ajánljuk.
