Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az ELTE biofizikus hallgatója bronz- és vaskori sziklavésetek állatábrázolásait elemezte biomechanikai módszerekkel, hogy megértse, miként képzelték el az állatok mozgását az akkori emberek.
Amint arról az Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapján hírt adott, egy biofizikus hallgatójuk, Bécs Krisztián a mongóliai sziklákba vésett, több ezer éves barlangrajzokat elemezte. A kutató még 2023-ban végzett terepmunkát az ázsiai országban, számos fényképet készítve a festményekről. Az állatok mozgásának ábrázolása állt kutatása középpontjában.
A mongol barlangrajzokat a természet konzerválta
A több mint 3 ezer éves rajzok Mongólia száraz időjárásának köszönhetően maradhattak fenn, a nagy hőingadozások ellenére is. A vizsgált barlangrajzok egy része az Altáj-hegységből származott. Az ELTE kutatói összesen 38 bronzkori (a Krisztus előtti 3500. és 1200. közötti időből származó), valamint vaskori (a Krisztus előtti 1200. és a Krisztus utáni 100. között keletkező), négylábú állatot járás közben ábrázoló vésetet elemeztek.
13 rajz esetében átfogó vizsgálatot is folytattak
az érintett állatok járásának biomechanikai folyamatait alapul véve. Volt közöttük kőszáli kecske és hosszú szarvú kecske, valamint ló is.
Magyar kutató elemezte a rajzokat
A kutatók minden egyes sziklavéset esetében a talajvonalhoz mérten nézték meg, miként mozog a rajzolt állatok lába. Az elemzés szerint ugyan 60,5 százalékban biomechanikai szempontból hibásak voltak a rajzok, de
arányaiban így is jobban leképezték az élőlények viselkedését, mint sok későbbi művész munkája.
A kutatás azt is kimutatta, hogy jelentős különbségek vannak az egyes régiók között, a Khawtsgait-hegységből származó vésetek hibaaránya magasabb volt, mint az Altáj-hegységből ismert ábrázolásoké. A mongóliai Altaj-hegység a Világörökség részét képezi a Tsagaan Salaam-i sziklarajzokkal együtt. A legkorábbi festmények mintegy 10 ezer évesek.
Az ELTE kutatói a mongol sziklarajzokkal nem először foglalkoznak, korábban egy másik kutatás során Horváth Gábor egyetemi docens és négyfős kutatócsoportja a Plos ONE folyóiratban jelentetett meg egy tanulmányt hasonló témában.
A mostani kutatásba Száz Dénes, korábbi ELTE-s kutató is bekapcsolódott. Az eredményekből született tudományos publikáció a Natural Sciences oldalán jelent meg. (Címlapképünk illusztráció.)
A mongol barlangrajzok születésének korszakából származik az a férfi is, aki a világ legelső nadrágját viselte.
