Átírta a történelmet egy új tanulmány, amely egy akkoriban ismeretlen anyagot, volfrámot mutatott ki a Tycho Brahe dán csillagász titkos laboratóriumából származó mintákból.
Az 1500-as évek elején és az 1600-as évek végén az alkimisták titkos főzetekből készítettek gyógyszereket. Közéjük tartozott a főleg csillagászati tevékenységéről ismert Tycho Brahe is, aki a mai Svédország területén lévő Uraniborg obszervatórium alagsori laboratóriumában végzett kísérleteket.
Kivételes csillagász volt
A nemesi családból származó Tycho Brahe jogásznak tanult, de az 1560. augusztus 21-i részleges napfogyatkozás után figyelme a csillagászat felé fordult. Nem is maga a jelenség ragadta meg, hanem az a tény, hogy bekövetkeztét már jó előre jelezték. Bár folytatta jogi tanulmányait, minden megtakarított pénzét csillagászati könyvekre és műszerekre költötte, éjszakánként csillagászati megfigyeléseket végzett.
1563 augusztusában megfigyelte a Jupiter és a Szaturnusz ritka, szoros együttállását.
Az eleinte főleg horoszkópokat készítő Brahe, aki az 1566. október 28-i holdfogyatkozás alapján megjósolta I. Szulejmán halálát, a csillagászat alapjait végül Lipcsében, Wittenbergben és a Rostocki Egyetemen sajátította el. Első obszervatóriumát Augsburgban rendezte be, majd 1572. november 11-én a helsingborgi várból megfigyelt egy, a Cassiopeia csillagképben fellángolt szupernóvát, ami híressé tette. A csillagot ma is Tycho-féle nova” néven emlegetik.
II. Frigyes dán király 1575-ben neki ajándékozta a dán partoktól mintegy 10 kilométerre fekvő Hven szigetét (amely 1658 óta Ven néven Svédországhoz tartozik), itt építette fel kora legjobban felszerelt csillagvizsgálóit, Uraniborgot és Stjerneborgot.
A minden idők egyik leghíresebb obszervatóriumának számító Uraniborg alapjait 1576-ban rakták le.
A távcső felfedezése előtt a csillagászatban itt végezték a kor legpontosabb megfigyeléseit, méréseit, többek között egy hat méter átmérőjű kvadránssal. Brahe munkatársaival egy sor korszakalkotó felfedezést tett, bizonyította például, hogy az üstökösök nem légköri jelenségek, egy másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát, illetve azonosította a Hold pályájának egyenetlenségeit.
Brahe 1601. október 13-án váratlanul megbetegedett, majd alig két héttel később tisztázatlan okokból életét vesztette. A csillagokról szerzett hatalmas adathalmazát asszisztensének, Johannes Kepler matematikusnak adta át, aki ezek alapján alkotta meg a bolygómozgás három alaptörvényét.
Az alkímia tanaiban is elmerült
Brahe nemcsak a csillagászatban volt jártas, gyógyszerek előállításával is kísérletezett az európai elit számára. Bár a csillagász kastélyszerű obszervatóriumát 1601-ben bekövetkezett halála után lebontották, a Dél-dániai Egyetem és a Dán Nemzeti Múzeum kutatócsoportja nemrég megvizsgált öt mintát, amelyeket 1998 és 1990 között az építmény régi kertjéből gyűjtöttek be.
Úgy vélik, a különféle anyagmaradványokat tartalmazó szilánkok a titkos alagsori laboratóriumból származnak.
A vizsgálat eredményéről a Heritage Science című folyóiratban számoltak be. A tanulmány szerzői tömegspektrometriával elemezték a szilánkokat – melyek közül négy üvegből, egy pedig kerámiából készült –, és 31 összesen nyomelem, köztük nikkel, réz, cink, ón, antimon, arany, higany és ólom nyomaira bukkantak. Volt azonban egy elem, amelynek a jelenléte alaposan meglepte a kutatókat,
a volfrám.
Kaare Lund Rasmussen, a Dél-dániai Egyetem régészeti szakértője titokzatosnak nevezte a felfedezést.
A volfrámot akkoriban még nem írták le. Mire következtethetünk tehát a Tycho Brahe alkímiai műhelyéből származó szilánkon található jelenlétéből?
– firtatta.
A kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz. Bár a volfrám bizonyos ásványokban természetesen előfordul, valószínűsíthető, hogy nem véletlenül került Brahe laborjába. A volfrámot az 1780-as években írták le elemként, először a német kémiában említették „Wolfram” néven. A csillagász gyógyszereit pedig német hatások inspirálták.
Mindezek alapján felmerül, hogy Tycho Brahe idejekorán értesült az anyag létezéséről, még ha nem is feltétlenül tudta, hogy pontosan mi az.
Titkos recepteket alkalmazott
A kutatókat az is meglepte, hogy bizonyos elemeket szokatlanul magas koncentrációban mutattak ki. Ez arra utalhat, hogy az alkimista ismerhette a dúsítás eljárását.
A gyógyszerkészítés titkos üzlet volt. Brahe, korának más tudósaihoz hasonlóan nem osztotta meg főzetei összetételét.
A dán csilalgász elsősorban pestisgyógyszeréről volt ismert, ez állítólag akár 60 összetevőt is tartalmazhatott, a kígyóhústól kezdve, a rézen át a különféle olajokig és gyógynövényekig. Nem kizárt, hogy ebben is ott volt a volfrám.
„Furcsának tűnhet, hogy Tycho Brahe csillagászattal és alkímiával is foglalkozott, de ha megértjük a világnézetét, akkor ez értelmet nyer” – mondta Poul Grinder-Hansen, a Dán Nemzeti Múzeum vezető kutatója és múzeumi kurátora. Brahe ugyanis más alkimistákkal egyetemben összefüggést sejtett az égitestek, egyes anyagok és a test szervei között.
Az ezüstöt például a Holdhoz és az agyhoz, míg az aranyat a Naphoz és a szívhez kötötték. Emellett azt is tudni vélték, hogy a Jupiter és a máj az ónon, a Vénusz és a réz a veséken, a Szaturnusz és a lép az ólomon, a Mars és az epehólyag a vason, a Merkúr és a tüdő pedig a higanyon keresztül kapcsolódik össze.
Az alkimisták éppen ezért gyakran alkalmaztak aranyat és higanyt a gyógyszerekben.
Hogy a volfrám alkalmazását pontosan milyen összefüggés ihlette, azt nem tudni, de a további kutatások talán erre a kérdésre is megadják a választ.
Ha kíváncsi vagy az alkimisták titkos szimbólumaira, olvasd el ezt a cikkünket is!
