Idén novemberben születésnapot ünnepel a tudomány legismertebb állata, Schrödinger macskája. 90 évvel ezelőtt, november 12-én vázolta fel a tudós híres gondolatkísérletét, melyet most megismételtek, egészen modern eszközökkel.
Erwin Schrödinger kvantummechanikai gondolatkísérlete talán sokak számára ismerősen cseng, azt azonban már kevesebben tudják, hogy három, igencsak eltérő szemléletű magyarázatot is találhatnánk arra, miért is volt szükség a macskás gondolatkísérletre.
A kísérlet szerint egy dobozba macskát teszünk, azonban mellette egy kis fiola mérgező gázt is elhelyezünk. Annak, hogy a gáz elpusztítsa a macskát, 50% esélye van, ahogy annak is, hogy a cirmos életben maradjon.
De mi lesz a macska sorsa?
A trükk az, hogy egészen addig nem tudjuk mi lett az állat sorsa, míg ki nem nyitjuk a dobozt, és a két szemünkkel meg nem győződünk róla. A kísérlet nemcsak a kvantumfizikában rejlő lehetőségeket kívánta a laikusok számára is értelmezhetővé tenni, de − amint azt Wigner Jenő is vizsgálta Schrödinger macskája kapcsán −, Isten létére is bizonyítékként szolgálhat.
Vagy éppen nem.
A koncepció szerint a macska sorsa a gáz állapotához kötődik, és mivel a gáz kiszabadulása véletlenszerű, előre meghatározhatatlan, mikor történik meg az egyes atomok esetében az összeomlás.
A világ leghíresebb macskája tudósok sorát ihlette meg
Az elmúlt 9 évtized során Schrödinger macskája talán a leggyakrabban használt illusztrációjává vált a kvantummechanikai interpretációknak. Most azonban egészen új módon közelítették meg a témát a kínai Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói, akik a mesterséges intelligencia (AI) segítségével rubídium atomokból jelenítették meg a legendás állatot.
Mindezt egy optikai csipeszekkel működő térbeli fénymodulátor irányítása által alkották meg.
Hogy mindezt illusztrálják, egy úgynevezett optikai csapdát hoztak létre, melyben összesen 549 atomot tologattak, melyek fluoreszkáló fénnyel reagáltak a lézerfényre, és videón is bemutatták amit ide kattintva tudsz megnézni
A háromrétegű, az atomok bonyolult, de mindenféleképpen precíz és pontos elrendezését megjelenítő képsorok a szakértők szerint a későbbiekben még akár marketingszerepet is betölthetnek, hiszen egy laikusok számára átláthatatlan rendszert közelítenek a lehetőségeikhez mérten a befogadók felé, mindezt ráadásul a tradicionális, kínai dámajátékok rendszerére alapozva.
Magyar tudósok és Schrödinger macskája
Nemcsak Wigner Jenő foglalkozott a kísérlettel, a hetvenes és nyolcvanas években több magyar kutató, például Károlyházy Frigyes, majd Diósi Lajos is igyekezett a mikro- és makrovilág közötti határvonalat feltérképezni, azaz kideríteni, hogy hol húzódik az a határ, ahol a kvantum-szuperpozíció mindenképpen összeroppan. Károlyházy relativitáselméletbeli kutatásaira később Richard Feynman is felfigyelt.
A világ első macskás videója Edison nevéhez fűződik. Nézd meg ide kattintva!
