Akár a 12-13. századból is származhat az a kőfalrészlet, amelyet a veszprémi várnegyed megújítása során tártak fel a régészek. A lelet a Tejfalusy Ház nyugati oldalának pinceszintjén került elő, és a szakemberek szerint a város történelmének egyik legkorábbi épített emléke lehet.
A feltárások során egyéb középkori és újkori leletek is előkerültek, köztük egy 13-14. század fordulójáról származó várfalszakasz a Piarista Gimnázium udvarán, valamint egy 16. századi sáncrendszer maradványai.
Mindemellett a Kanonoki Ház udvarán több cölöpalapot is azonosítottak, amelyek a török kori fa-föld szerkezetű erődítéshez tartoztak – derült ki a Biró-Giczey Ház közleményéből. A régészek a Körmendy Ház pincéjében egy 17. századi hatszögletű bástya nyomaira is bukkantak, amely a török hódoltság idején épült a vár északnyugati sarkában.
A Várhegy katonai múltját több tucat előkerült muskétagolyó és nyílhegy is igazolja. Előbbiek között találhatók kilőtt, deformált darabok, valamint olyanok is, amelyeket sosem használtak.
A helyszínen egy fél ólomöntőformát is találtak, de ágyúgolyók – köztük egy mozsárágyú lövedék – is előkerült a földből.
A leletek a veszprémi Biró-Giczey Házban tekinthetők meg, ahol a látogatók régészeti kiállítás keretében ismerkedhetnek meg a Várhegy évszázadokon átívelő történetével.
Ha egy másik, nemrég feltárt magyar várról is szívesen olvasnál, ezt a cikkünket ajánljuk.
